Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar biokémikus (képünkön) és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, jelentették be ezen a napon, 2023. október 2-án a stockholmi Karolinska Intézetben. A felvétel Karikó Katalinról a Semmelweis Budapest Award elismerés átadásán készült a Semmelweis Egyetem rektori épületében 2022. december 15-én.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Így reagált Karikó Katalin a Nobel-díj hírére – az első interjú

A magyar biokémikust philadelphiai otthonában ébresztette a stockholmi telefonhívás, de azt hitte, csak vicc.

A Nobel-díjat odaítélő bizottság a YouTube-oldalán tette közzé azt a beszélgetést, amelyet nem sokkal az elismerés odaítélése után folytattak az orvosi-élettani kategória idei díjazottjáról. Ebből kiderül, hogy Karikó Katalin éppen philadelphiai otthonában aludt, amikor Stockholmból telefonáltak. Nem sokkal korábban egy konferenciáról tért haza, s mivel pihent, a férje vette fel a telefont.

A kérdésre, hogy mi volt az első gondolata a hír hallatán, Karikó Katalin azt mondta:

"Azt hittem, valaki csak viccel velem."

Aztán a telefonáló olyan információk birtokában volt, amelyből rájött, hogy tényleg ő a díjazott, de hozzátette: manapság nem árt óvatosnak lenni.

Arról, hogy az elismerés mit jelent neki, felidézte, hogy épp tíz évvel ezelőtt októberben nyugdíjazták a pennsylvaniai egyetemről, és amikor feladni készült, akkor a férje biztatta, hogy folytassa a kutatási munkáját Németországban a BioNTech cégnél. Ott is belevetette magát a munkába, és saját kézzel végzett laboratóriumi kutatásokat a siker érdekélben.

Felidézte azt is, hogy az édesanyja, aki 2018-ban hunyt el, minden évben nézte a Nobel-díj bejelentéseket, és mindig azt mondta a lányának, talán most ő fogja megnyerni. "Akkor csak nevettem rajta, mondtam neki, hogy még professzor sem vagyok, de ő azzal érvelt, hogy én keményen dolgozom, mire mindig azt feleltem neki: minden tudós keményen dolgozik" – emlékezett vissza Karikó Katalin.

Kiemelte azt is, hogy a kétszeres evezős olimpiai bajnok lánya is végig támogatta, csak most szerepet cseréltek: eddig ő volt az olimpiai bajnok Zsuzsa anyja, most viszont ő lett "a Karikó Katalin lánya".

A kitartás kifizetődik a végén – mondta, de hozzátette, a gyermekkor meghatározó, mert akkor dől el, hogy milyen ember lesz valaki. Arról is beszélt, hogy lehet valaki egyszerre tudós és családanya, csak meg kell találni a megfelelő példákat.

"Arra kell koncentrálni, amit meg tudunk változtatni"

– idézte fel kedvenc gyermekkori olvasmányát a kutató, és arra figyelmeztetett, nem szabad sosem feladni, akkor sem, ha azt látja az ember, hogy mások kevesebb munkával többre viszik. "Ezt nem lehet megváltoztatni, arra kell ezért figyelni, amit meg tudunk változtatni" – tette hozzá.

A Drew Weissmannel alkalmazott munkamódszerükről azt mondta, hogy noha a társa elég zárkózott, a szakmai vitáik nagyon is élesek voltak. "Mindig azt mondta, hogy Kati, te cikcakkban jutsz el A-ból B-be, én meg egyenesen, mire én azt feleltem neki, hogy rengeteget tanultam a cikcakkokból" – mondta.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×