"A kollégák már két évvel ezelőtt nagyon reménykedtek, de akkor próbáltam lehűteni a reményeket, mert ismerve a Nobel-díjak odaítélésének a menetét, olyan hamar kizárt, hogy Nobel-díjat adjanak. Tavaly sem voltam még nagyon csalódott, mert úgy voltam, hogy még ez belefér, de Katival beszélgetve mondtam neki, hogy ha jövőre nem kapod meg a Nobel-díjat, akkor az már a Nobel-bizottság szégyene" – mondta az InfoRádióban Szabó Gábor.
A Szegedi Tudományegyetem fizikus professzora jól ismeri a hétfőn az mRNS-technológia kifejlesztéséért orvosi-élettani Nobel-díjat kiérdemlő Karikó Katalint, mert annak idején nemcsak évfolyamtársak voltak a József Attila Tudományegyetemen, hanem egy kollégiumban is laktak, és a diákbizottságnak is mindketten tagjai voltak, és az utóbbi időben is többször folytathatott vele magánbeszélgetéseket.
"Nagyon számon tartotta azt, hogy valamikor a JATE-n végzett, és a tanárainak is, meg annak a diákközösségnek, amiben akkor éltünk, nagyon sokat köszönhet" – emelte ki Szabó Gábor és hozzátette, az egyetemi indulásnak meghatározó szerepe van. Erről beszélt Karikó Katalin is két évvel ezelőtt az SZTE évnyitóján tartott ünnepi beszédében, ahol azt hangsúlyozta a diákoknak, hogy az életüknek egy olyan szakaszába kerülnek, amikor nagyon sok mindent fel tudnak halmozni, például emberi kapcsolatokat, barátságokat és szakmai hálózatokat.
A bejelentést követően volt egy zártkörű háttérbeszélgetés, amelyen Szabó Gábor is részt vett.
"Azzal együtt, hogy nyilvánvalóan mindenki, így ő is számított rá, azért természetesen mégiscsak lenyűgözte, azt lehetett látni rajta.
Száznál is több igen tekintélyes díjat kapott, de ez azért mégiscsak a Nobel-díj"
– mondta arról, hogy miként fogadta az elismerést a biokémikus.
A beszélgetésen egyébként ismét a fiataloknak üzent, mégpedig azt, amit még kisújszállási gimnazista korában a Selye Jánosnak a stresszről szóló könyvében olvasott: törődjenek azzal, amit meg tudnak változtatni, azt változtassák meg, és ne őröljék magukat olyan dolgokon, amin nem tudnak változtatni.
