Infostart.hu
eur:
376.47
usd:
319.47
bux:
126468.18
2026. február 25. szerda Géza
Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke beszédet mond a felsőoktatási modellváltás témájában szervezett Kiszámíthatóság és normativitás című konferencián a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 2023. szeptember 26-án. A tanácskozást a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Marek József Alapítvány és az SZTE szervezte.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Gulyás Balázs: a két magyar Nobel-díj azt üzeni, hogy érdemes kutatni és a nemzetközi versenyben részt venni

A magyar kutatók most is bebizonyították, hogy a világ élvonalába tartoznak – mondt az InfoRádióban a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.

Ez egy óriási siker magyar tudománynak, a magyar oktatásnak és Magyarországnak, hiszen a tudomány nem határokhoz kötött. A magyar tudományosság, a magyar kutatási élet óriási, az egész világot átfogó kutatási, oktatási és fejlesztési infrastruktúra része. Itt a "global village" koncepció van érvényben – magyarázta Gulyás Balázs az InfoRádióban.

"Öröm és óriási megtiszteltetés, hogy ebben a hatalmas nemzetközi versenyben, ebben a hatalmas nemzetközi térben, ahol a világ tudományos életébe, az innovációiba, az értékláncba való bekapcsolódás folyik minden szinten, a magyar kutatók a világ élvonalába tartoznak, és Magyarországon tanult, Magyarországon útnak indított kutatók fel tudták venni a versenyt a világ legjobbjaival" – mondta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.

A siker a magyar kutatóknak szerinte azt üzeni, hogy érdemes tanulni, érdemes elindítani kutatási témákat idehaza, de érdemes ezzel a tudással elmenni a világba, megmérettetni magukat a világ legnagyobb laboratóriumaiban, és ott is folytatni a munkát, felvenni a versenyt a versenytársakkal.

"Ez két fantasztikus, élő példája annak, hogy egy jó indíttatás, egy jó indulás – mint a sportban vagy a művészetekben – képes a csúcsokra juttatni a fiatalokat" – hangsúlyozta.

A magyar orvosi és biokémiai kutatások mindig is nagyon erősek voltak

– tette hozzá Gulyás Balázs, utalva Szent-Györgyi Albert Nobel-díjára, aki Szegeden dolgozott, Karikó Katalin pedig ott tanult, majd a Szegedi Biológiai Központban indult útnak a kutatói pályán.

"A Krausz Ferenc-féle kutatás szintén nagyon erős Magyarországon, elég csak arra gondolni, hogy az ELI-ALPS a világ egyik legnagyobb lézerkutató központja, és mint Karikó Katalin esetében is Szeged volt a döntő, az ELI is ott található, ahol Krausz Ferenc professzor is számos témában kutatott" – sorolta az elnök.

Gulyás Balázs rámutatott: "a lézerfizika Magyarországon rendkívül erős, emlékezünk vissza arra, hogy például Bor Zsolt professzor az egyik első Bolyai-díjat kapta meg a kutatásaiért. Vagy Szabó Gábor professzor, az ELI jelenlegi vezetője, aki világhírű lézerfizikus és így sikerült neki elhozni Magyarországra a világ egyik legnagyobb lézerközpontját. Tehát ebben az esetben is a háttér rendkívül erős Magyarországon, és remélem, hogy Krausz Ferenc Nobel-díja egyre több fiatalt fog arra ösztönözni, hogy ezen a területen vagy ennek a területnek a talán még nem is ismert új részein kezdjen el kutatni és a jövőben szintén Nobel-díjat kapjon."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×