eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke beszédet mond a felsőoktatási modellváltás témájában szervezett Kiszámíthatóság és normativitás című konferencián a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 2023. szeptember 26-án. A tanácskozást a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Marek József Alapítvány és az SZTE szervezte.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Gulyás Balázs: a két magyar Nobel-díj azt üzeni, hogy érdemes kutatni és a nemzetközi versenyben részt venni

A magyar kutatók most is bebizonyították, hogy a világ élvonalába tartoznak – mondt az InfoRádióban a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.

Ez egy óriási siker magyar tudománynak, a magyar oktatásnak és Magyarországnak, hiszen a tudomány nem határokhoz kötött. A magyar tudományosság, a magyar kutatási élet óriási, az egész világot átfogó kutatási, oktatási és fejlesztési infrastruktúra része. Itt a "global village" koncepció van érvényben – magyarázta Gulyás Balázs az InfoRádióban.

"Öröm és óriási megtiszteltetés, hogy ebben a hatalmas nemzetközi versenyben, ebben a hatalmas nemzetközi térben, ahol a világ tudományos életébe, az innovációiba, az értékláncba való bekapcsolódás folyik minden szinten, a magyar kutatók a világ élvonalába tartoznak, és Magyarországon tanult, Magyarországon útnak indított kutatók fel tudták venni a versenyt a világ legjobbjaival" – mondta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.

A siker a magyar kutatóknak szerinte azt üzeni, hogy érdemes tanulni, érdemes elindítani kutatási témákat idehaza, de érdemes ezzel a tudással elmenni a világba, megmérettetni magukat a világ legnagyobb laboratóriumaiban, és ott is folytatni a munkát, felvenni a versenyt a versenytársakkal.

"Ez két fantasztikus, élő példája annak, hogy egy jó indíttatás, egy jó indulás – mint a sportban vagy a művészetekben – képes a csúcsokra juttatni a fiatalokat" – hangsúlyozta.

A magyar orvosi és biokémiai kutatások mindig is nagyon erősek voltak

– tette hozzá Gulyás Balázs, utalva Szent-Györgyi Albert Nobel-díjára, aki Szegeden dolgozott, Karikó Katalin pedig ott tanult, majd a Szegedi Biológiai Központban indult útnak a kutatói pályán.

"A Krausz Ferenc-féle kutatás szintén nagyon erős Magyarországon, elég csak arra gondolni, hogy az ELI-ALPS a világ egyik legnagyobb lézerkutató központja, és mint Karikó Katalin esetében is Szeged volt a döntő, az ELI is ott található, ahol Krausz Ferenc professzor is számos témában kutatott" – sorolta az elnök.

Gulyás Balázs rámutatott: "a lézerfizika Magyarországon rendkívül erős, emlékezünk vissza arra, hogy például Bor Zsolt professzor az egyik első Bolyai-díjat kapta meg a kutatásaiért. Vagy Szabó Gábor professzor, az ELI jelenlegi vezetője, aki világhírű lézerfizikus és így sikerült neki elhozni Magyarországra a világ egyik legnagyobb lézerközpontját. Tehát ebben az esetben is a háttér rendkívül erős Magyarországon, és remélem, hogy Krausz Ferenc Nobel-díja egyre több fiatalt fog arra ösztönözni, hogy ezen a területen vagy ennek a területnek a talán még nem is ismert új részein kezdjen el kutatni és a jövőben szintén Nobel-díjat kapjon."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×