Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Budapest, 2023. október 16.Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus beszédet mond az idei magyar Nobel-díjasok tiszteletére rendezett díszvacsorán a Pesti Vigadóban 2023. október 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Karikó Katalin az orvostudomány után új területen alkotott maradandót

Áttörések – Életem és a tudomány címmel jelent meg a Nobel-díjas tudós, biokémikus memoárja. M. Nagy Miklós, a Helikon Kiadó vezetője azt mondta az InfoRádiónak, hogy a világhírű kutató szépirodalmi igényességgel írta meg a könyvet.

Októberben jelent meg az első magyar nőként Nobel-díjjal elismert Karikó Katalin önéletrajzi kötete, az Áttörések – Életem és a tudomány című memoár. A könyv egy Kisújszálláson felnövő lány története, aki a Kádár-kori Magyarországról az emberiség sorsát alakító tudósok élvonalába került. Szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait.

M. Nagy Miklós azt mondta az InfoRádiónak, hogy a kötet bemutatja és ismerteti az olvasóval, mennyire „sokoldalúan tehetséges” Karikó Katalin, aki véleménye szerint most bebizonyította azt is, remekül tud írni. Nem egy szokványos memoárról van szó, amely egyszerűen elmeséli a főszereplő gyermekkorának, életpályájának történetét, hanem igazi szépirodalmi művet alkotott a Nobel-díjas biokémikus a kiadóvezető szerint. Ez leginkább a Kisújszálláson eltöltött évek leírásán érhető tetten.

Nagy szeretettel mutatja be a szüleit, részletesen elbeszéli, hol, milyen körülmények között nőtt fel, a kötet első részeiben „szinte ott érezzük magunkat abban a Kádár-kori kisvárosban és miliőben”.

Az önéletrajzból megismerhetjük annak a történelmi korszaknak a hangulatát, elénk tárul, milyen gondok, problémák nehezítették meg az emberek életét, mindennapjait. M. Nagy Miklós elmondása szerint Karikó Katalin nagyon izgalmasan mesél a könyvében arról is, hogy érkezett meg az Egyesült Államokba és miként alakult a beilleszkedése. Egy számára teljesen új és ismeretlen világba csöppent. Leírja, mennyiben volt más az akkori amerikai tudományos élet és közeg a magyar viszonyokhoz, lehetőségekhez képest.

A József Attila-díjas műfordító szerint a tudósnak a tengerentúlon is hasonlóan nagy küzdelmeket kellett megvívnia, mint itthon – főleg a bürokratikus hatalmakkal. Hozzátette: a kötet úgy van felépítve, hogy egy „meseszerű történetet” ismerhetnek meg az olvasók.

„Évtizedeken keresztül küzdött, végezte a kutatásait anélkül, hogy különösebb sikereket ért volna el, de biztos volt abban, hogy az, amire rájött, előbb-utóbb nagyon sokat fog segíteni az embereknek”

– fejtegette.

M. Nagy Miklós kedvenc része a memoárból az, amikor Karikó Katalin megismerkedik kutatótársával, Drew Weissmannal, akivel közösen kapták meg a Nobel-díjat. Mint fogalmazott, az ő személyében megtalálta azt az embert, akivel hatékonyan és eredményesen tudott együtt dolgozni és aki töretlenül hitt benne. A Helikon Kiadó vezetője elmondta: ez egy egészen véletlenszerű találkozás volt, amit nagyon izgalmasan mesél el Karikó Katalin, mint ahogyan a közös együttműködésük történetét is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×