Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Nyitókép: Pexels

Az eddiginél korábban jelenhetett meg az ember Amerikában

Már Krisztus előtt 25 ezernél jár a tudomány.

Az emberek 27 ezer évvel ezelőtt, a korábban véltnél több ezer évvel hamarabb telepedhettek le az amerikai kontinensen - állítják kutatók, akik szerint ezt egy már kihalt állat, az óriás lajhárok csontjából készült díszek is bizonyítják.

A kutatásról készült tanulmányban leírják, hogy elméletük szerint

az emberek egy időben éltek Dél-Amerikában az óriás lajhárokkal.

Ennek bizonyítékaként háromszög és csepp alakú csonttöredékeket vizsgáltak, amelyekről megállapították, hogy az óriás lajhárok csontjából származtak - számolt be róla a The Guardian online kiadása.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a csontdarabokat egyértelműen megmunkálták, faragták, csiszolták és lyukat vájtak beléjük.

A brazil ásatási helyszínen, ahonnan a csontmedálok előkerültek, a díszek és az üledék vizsgálata megerősítette, hogy a medálok 25-27 ezer éve készülhettek. Ez azonban arra utal, hogy az Afrikából, majd Eurázsiából elvándorló emberek több ezer évvel korábban érkezhettek az amerikai kontinensre, mint az korábban vélték.

A második kivándorlás során ugyanez az embercsalád telepedett le Japánban, ami megmagyarázza, hogy

miért olyan hasonlóak az Amerikában, Kínában és Japánban talált őskori nyílhegyek és lándzsák.

Mirian Liza Alves Forancelli Pacheco, a brazil, francia és amerikai kutatók által készített tanulmány társszerzője, a brazil Sao Carlos Egyetem régésze szerint eredményeik és más, amerikai kontinensen talált leletek együttesen már felülírhatják az emberek Amerikába érkezésének idejével kapcsolatos eddigi elméletet.

Az elmúlt évtizedben kutatók már megkérdőjelezték azt a korábban elfogadott elméletet, hogy az emberek a Bering-szoroson át érkeztek az amerikai kontinensre, még mielőtt 15 ezer éve a víz elárasztotta volna.

A csontdíszeket 30 éve fedezték fel a brazíliai Santa Elina régészeti helyszínen. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban szerdán publikált tanulmány részletesen elemzi a leletet, és kizárja azt a lehetőséget, hogy a csontokat több ezer évvel az állatok elpusztulása után találták meg az emberek, és abból faragták volna a medálokat.

A vizsgálat megállapította, hogy az állatok elpusztulása után legfeljebb pár évvel faragták ki a csontjaikból a medálokat, még jóval fosszilizálódásuk előtt.

A csonttöredékek természetes formálódását is kizárták a tanulmány készítői.

Az óriás lajhárok egykor Dél-Amerika legnagyobb teremtményei közé tartoztak, a hosszuk elérte a 3-4 métert, négy lábon jártak, éles karmaikkal pedig odukat is tudtak vájni. A testsúlyuk elérte a 450 kilogrammot, a szőrrel fedett bőrüknek pedig megcsontosodott része is volt, a most is élő tatukhoz hasonlóan.

Két éve egy másik kutatócsoport már arról számolt be, hogy 21-23 ezer éves emberi lábnyomokat találtak a mai Új-Mexikó területén, White Sands környékén. Miközben ezt egyes tudósok vitatták, egyéb mexikói régészeti helyszíneken találtak már 26 ezer évvel ezelőtti emberi jelenlétre valló bizonyítékot, és uruguayi leletek arra utaltak, hogy ott már 30 ezer éve éltek emberek.

Briana Pobiner paleontológus, a tanulmány társszerzője szerint "nagyon valószínűnek tűnik, hogy az emberek csoportjai több hullámban érkeztek az amerikai kontinensre".

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×