Infostart.hu
eur:
354.93
usd:
310.97
bux:
139120
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Ribbon cutting ceremony. Scissors cut red ribbon. nRussian and NATO flag bluered on the background. start of a partnership concept
Nyitókép: Roman Didkivskyi / Getty

Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

A német katonai vezetés az orosz fenyegetettség miatt egy magas készenlétű haderő azonnali kialakítását sürgeti. Csiki Varga Tamás elemző szerint a németek az éberség fenntartása miatt figyelmeztetnek az orosz katonai veszélyre, de ők sem számolnak egy hagyományos „invázióval” több százezer katona bevetésével, mert azt ma már akár drónokkal is meg lehet akasztani. Úgy véli, inkább provokációk, destabilizáló és egyéb kisebb volumenű műveletek fenyegetnek az oroszok részéről..

Carsten Breuer, a Bundeswehr vezérkari főnöke a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában hangsúlyozta a fenyegetés közelségét. Kiemelte: az orosz fegyverkezési ütem, a haderőnövelés és a geopolitikai folyamatok mind arra utalnak, hogy Moszkva legkésőbb 2029-re készen állhat a katonai szövetség próbára tételére.

Az ilyen típusú sajtóközlemények inkább az éberség fenntartására szolgálnak

– véli Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, aki szerint a jelen körülmények mellett nagyon élénk fantázia kell ahhoz, hogy valaki azt gondolja, hogy Oroszország egy újabb, akár kiterjedt háborúval fenyegető katonai akcióba vagy „kalandba” fog bocsátkozni.

Ugyanakkor ismeretes, hogy az európai államok egy haderő-modernizációs, az elrettentési és védelmi képességeket megerősítő folyamatban vannak, és ennek nyilván fontos fenntartani egyrészről a társadalmi támogatottságát, másrészről a pénzügyi hátterét – mondta.

Ezért időről időre születtek olyan értékelések, amik Oroszország katonai képességeit, ha nem is túldimenzionálják, de mindenképpen fenyegetőbbnek állítják be, mint amilyen valójában – emelte ki az InfoRádióban a szakértő, arra is felhívva a figyelmet, hogy amikor fenyegetésről esik szó, legyen az akár Oroszország, két dolgot kell mérlegelni:

  • az egyik a valós képesség,
  • a másik pedig a szándék.

Csiki Varga Tamás szavai alapján az európai államok jelentős része – kiváltképp a skandinávok, a baltiak, a lengyelek, de ide sorolható Németország politikai-katonai vezetése is – nem hagy kételyt azzal kapcsolatban, hogy Oroszországot és a putyini vezetést fenyegetésnek tekinti, mert az orosz katonai képességeknek is vannak olyan elemei, amikkel Európa nem igazán tud mit kezdeni, tehát nem tud hatékonyan védekezni ellenük, ilyen például az orosz rakéta csapási- vagy légitámadásoknak a képessége.

Ezek az aszimmetriák váltják ki a németek részéről is a felhívásokat és aggodalmas nyilatkoztatókat, mert amennyiben ezek ellen védekezési képességet akarnak kialakítani, amit jelenleg a NATO és erősen az Egyesült Államok biztosít Európa számára, akkor ez egy több évi felkészítési folyamatot, technológiai fejlesztési folyamatot feltételez – magyarázta az NKE Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet tudományos munkatársa.

Hogy az orosz hadsereg mennyire lehet képes az Ukrajnán túli világot fenyegetni, azzal kapcsolatban Csiki Varga Tamás úgy fogalmazott, hogy

az európai félelmek alapvetően nem egy ukrajnai típusú hadviselésről szólnak, tehát hogy egy nagy területfoglaló művelet kezdődhet több százezer katona bevetésével,

mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen műveletet akár drónokkal is jelentősen meg lehet akasztani.

A NATO papírtigrissé válhat

Abban gondolkoznak, hogy olyan földrajzilag elszigetelt, vagy nehezen megközelíthető területeken, legyen ez a Baltikum, néhány sziget adott esetben a Balti-tenger térségében, ahova az oroszok is oda tudnak menni, de a NATO-erőknek, ha kollektív fellépésben gondolkodunk, nehezebb eljutni, itt

először egy nem katonai jellegű provokációval indulhatna valamilyen művelet,

destabilizáció, etnikai feszültségnek a szítása, valamilyen provokáció, esetleg kibertámadás, ami a kritikus infrastruktúrát célozná, azzal a szándékkal, hogy a NATO-t egy kollektív válaszra késztesse.

Amennyiben viszont ez nem születik meg, és minden ilyen félelemnek az európai oldalról is ez a központi eleme, hogyha a NATO nem képes közösen reagálni, ha a tagállamok nem lépnek fel a kollektív védelme jegyében, akkor nyílhatna tér és lehetőség arra, hogy Oroszország akár katonai erővel is demonstrálja azt, hogy van egy konkrét fenyegetés, a NATO pedig tulajdonképpen egy papírtigris – fejtette ki a szakértő.

„A kollektív védelmi képesség és az ebbe fektetett bizalom az, ami jelentősen megrendült az elmúlt években, elsősorban amerikai részről, de az európai oldalról is vannak kételyek azzal kapcsolatban, ha csak közvélemény-kutatásokat nézünk, hogy nyugat-európai, spanyol, portugál katonákat vetnének-e be Baltikum védelme érdekében” – fogalmazott Csiki Varga Tamás.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó S. Gergő készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gaál Áron: pusztító esővel, jégesővel, erős széllel, komoly károkat is okozó viharok jöhetnek

Gaál Áron: pusztító esővel, jégesővel, erős széllel, komoly károkat is okozó viharok jöhetnek

⁠Egy Nyugat- és Közép-Európa fölé húzódó tartós jelenség, úgynevezett hőkupola idézi elő a ma Magyarországon is tapasztalható extrém hőséget – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gaál Áron, a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője. Arról is beszélt, hogy szinte már összeérnek a hőhullámok, illetve hogy az abszolút melegrekord is megdőlhet az országban.

Magyar Péter: megállás nélkül dolgozik Magyarországért a kormány

Hétvégi kormányülés után, hőségriadó idején tart újabb kétnapos rendkívüli ülést az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök ismét felszólalt napirend előtt. Kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről is szavazhatnak a képviselők, akik lefolytatják a vitát az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a polgármesterek fizetéséről is.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
40 éves mélyponton a japán jen, hiába próbál kapaszkodni a forint

40 éves mélyponton a japán jen, hiába próbál kapaszkodni a forint

Hétfőn stabilan tartotta magát az amerikai dollár, amely csaknem egy éve a legnagyobb havi erősödése előtt áll. A deviza iránti keresletet az Öböl-térségben tapasztalható feszültségek és a magas amerikai állampapírhozamok egyaránt fűtötték. Eközben a japán jen áttörte 2024-es csúcsát és 4 évtizedes csúcsra emelkedett. A forint egyhetes csúcson kezdte a hetet a dollárral és az euróval szemben is, nap közben azonban fokozatosan gyengült a magyar deviza. A közel-keleti hírek mellett a mai nap legfontosabb eseményei az Európai Központi Bank (EKB) Sintrában megrendezett fórumán elhangzó jegybankári megszólalások lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×