Infostart.hu
eur:
378.66
usd:
324.79
bux:
128014.87
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Unsplash

Szakértő magyarázza el, miért nincs realitása a Twitter uniós betiltásának

Az Európai Unió augusztus 25-től betilthatja a Twitter közösségimédia-platformot, ha a vezetése nem tartja be a dezinformáció elleni küzdelemmel összefüggő európai követelményeket. Ezt a francia digitális ügyekért felelős miniszter jelentette be. Az ügy kapcsán Sorbán Kingát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóját kérdeztük.

Sorbán Kinga szerint megvan a lehetősége a Twitter betiltásának, de a szabályok komplexitását figyelembe véve annak semmi realitását nem látja, hogy ez idén nyáron következzen be.

A szakértő felidézte: a történet azzal kezdődött, hogy Franciaország digitális ügyekért felelős minisztere, Jean-Noël Barrot a közösségi oldalain közzétette, hogy szeretnék betiltani a platformot, arra hivatkozva, hogy a Twitter nemrégiben kilépett az európai uniós félretájékoztatás visszaszorítását célzó – amúgy nem kötelező jellegű, hanem önszabályozó – gyakorlati kódexből. "Tulajdonképpen egy értékközösségről van szó, a szolgáltatók – a jogi szabályokon kívül – bizonyos kiegészítő intézkedéseket, például a félretájékoztatás visszaszorítása érdekében, önkéntes alapon vállalnak" – magyarázta az NKE munkatársa.

A kutató emlékeztetett: a Twittert 2022 októberében a magát szólásszabadság-abszolutistának tartó Elon Musk vásárolta fel, az amerikai iparmágnás úgy gondolja, hogy

az ő platformján helye van minden véleménynek, hozzászólásnak; akkor is, ha ezek károsak, veszélyesek, sőt, akár jogellenesek.

Mindez az amerikai szólásszabadság-hagyományoktól nem idegen, az uniós szabályozás viszont egészen másképp kezeli a véleménynyilvánítás szabadságát, amit vélhetően Elon Musk túl szigorúnak tart.

Bár a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet lehetőséget teremt a Twitter uniós betiltására, Sorbán Kinga szerint ez azonban nagyon korlátos körben érvényesíthető. A hosszadalmas eljárást a szolgáltató székhelye szerinti ország – a Twitter esetben Írország – digitális szolgáltatási koordinátorának kell megindítania. Első lépésként a szolgáltató vezetőtestületét felkérik arra, hogy a probléma kapcsán dolgozzon ki és nyújtson be egy cselekvési tervet. Ha ennek a szolgáltató nem tesz eleget és a jogsértés folytatódik – és olyan jogsértésről van szó, ami valamely személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár –, akkor léphet tovább a digitális szolgáltatási koordinátor, felkérve a tagállami igazságügyi hatóságot, ami általában egy bíróság, hogy ideiglenesen korlátozza a szolgáltatást – ismertette a szakértő. Az ideiglenes korlátozás négy hétre szól, de ha a szolgáltató továbbra sem tesz eleget az intézkedéseknek, meghosszabbítható.

Kiemelendő viszont, hogy életet vagy biztonságot fenyegető bűncselekménynek kell történnie, ami egy sima félretájékoztatás esetében, még ha káros is, nem feltétlen valósul meg

– mutatott rá a kutató, megismételve, hogy emiatt sem látja reális esélyét annak, hogy a Twittert betiltanák az EU-ban. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a szolgáltatót bírságolni fogják; ennek mértéke az előző pénzügyi évben keletkezett globális forgalomnak a 6 százaléka lehet, ami a Twitter esetében körülbelül 500 millió dollárra rúg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×