Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Unsplash

Szakértő magyarázza el, miért nincs realitása a Twitter uniós betiltásának

Az Európai Unió augusztus 25-től betilthatja a Twitter közösségimédia-platformot, ha a vezetése nem tartja be a dezinformáció elleni küzdelemmel összefüggő európai követelményeket. Ezt a francia digitális ügyekért felelős miniszter jelentette be. Az ügy kapcsán Sorbán Kingát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóját kérdeztük.

Sorbán Kinga szerint megvan a lehetősége a Twitter betiltásának, de a szabályok komplexitását figyelembe véve annak semmi realitását nem látja, hogy ez idén nyáron következzen be.

A szakértő felidézte: a történet azzal kezdődött, hogy Franciaország digitális ügyekért felelős minisztere, Jean-Noël Barrot a közösségi oldalain közzétette, hogy szeretnék betiltani a platformot, arra hivatkozva, hogy a Twitter nemrégiben kilépett az európai uniós félretájékoztatás visszaszorítását célzó – amúgy nem kötelező jellegű, hanem önszabályozó – gyakorlati kódexből. "Tulajdonképpen egy értékközösségről van szó, a szolgáltatók – a jogi szabályokon kívül – bizonyos kiegészítő intézkedéseket, például a félretájékoztatás visszaszorítása érdekében, önkéntes alapon vállalnak" – magyarázta az NKE munkatársa.

A kutató emlékeztetett: a Twittert 2022 októberében a magát szólásszabadság-abszolutistának tartó Elon Musk vásárolta fel, az amerikai iparmágnás úgy gondolja, hogy

az ő platformján helye van minden véleménynek, hozzászólásnak; akkor is, ha ezek károsak, veszélyesek, sőt, akár jogellenesek.

Mindez az amerikai szólásszabadság-hagyományoktól nem idegen, az uniós szabályozás viszont egészen másképp kezeli a véleménynyilvánítás szabadságát, amit vélhetően Elon Musk túl szigorúnak tart.

Bár a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet lehetőséget teremt a Twitter uniós betiltására, Sorbán Kinga szerint ez azonban nagyon korlátos körben érvényesíthető. A hosszadalmas eljárást a szolgáltató székhelye szerinti ország – a Twitter esetben Írország – digitális szolgáltatási koordinátorának kell megindítania. Első lépésként a szolgáltató vezetőtestületét felkérik arra, hogy a probléma kapcsán dolgozzon ki és nyújtson be egy cselekvési tervet. Ha ennek a szolgáltató nem tesz eleget és a jogsértés folytatódik – és olyan jogsértésről van szó, ami valamely személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár –, akkor léphet tovább a digitális szolgáltatási koordinátor, felkérve a tagállami igazságügyi hatóságot, ami általában egy bíróság, hogy ideiglenesen korlátozza a szolgáltatást – ismertette a szakértő. Az ideiglenes korlátozás négy hétre szól, de ha a szolgáltató továbbra sem tesz eleget az intézkedéseknek, meghosszabbítható.

Kiemelendő viszont, hogy életet vagy biztonságot fenyegető bűncselekménynek kell történnie, ami egy sima félretájékoztatás esetében, még ha káros is, nem feltétlen valósul meg

– mutatott rá a kutató, megismételve, hogy emiatt sem látja reális esélyét annak, hogy a Twittert betiltanák az EU-ban. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a szolgáltatót bírságolni fogják; ennek mértéke az előző pénzügyi évben keletkezett globális forgalomnak a 6 százaléka lehet, ami a Twitter esetében körülbelül 500 millió dollárra rúg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×