Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Maróth Miklós akadémikus, az intézet igazgatója beszédet mond az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete épületének avatásán Piliscsabán 2019. április 9-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Lemondott Maróth Miklós ELKH-elnök

Szombattól már nem ő vezeti a kutatóhálózatot.

Április 15-ei hatállyal lemondott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöki tisztségéről Maróth Miklós - közölte az ELKH Kommunikációs Osztálya.

Maróth Miklós saját tudományterületén végzett sok évtizedes sikeres munkáját tovább folytatja, emellett egy új, a magyar tudomány fejlesztésére irányuló jelentős program megvalósításán szeretne dolgozni - áll az ELKH közleményében.

Az ELKH-t 2019-es létrehozása óta Maróth Miklós vezette.

Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, a nyelvtudományok doktora, korábban a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke volt.

Tudományos pályája 1967-ben indult az MTA Könyvtárában, majd 1970-től több mint negyven éven át az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjában dolgozott. Oktatói tevékenységét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte 1975-ben, ahol 1989-től címzetes egyetemi tanárként oktatott. 1992-től 1999-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának alapító dékánjaként, ezt követően 2013-ig egyetemi tanárként, a klasszika-filológia és az arabisztika professzoraként vett részt az oktatómunkában. 2002-től az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója.

Maróth Miklós tudományos és társadalmi munkáját számos díjjal ismerték el, egyebek mellett megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést, az Ókortudományi Társaság Marót Károly-díját, a Széchenyi-díjat, a Prima Primissima Díjat és a Corvin-lánc elismerést is. Több tudományos szervezetben töltött be vezető tisztséget, és jelenleg is több társaság tagja. 2007-2010 között az Union Académique Internationale elnöke volt, majd 2010-től napjainkig a szervezet tiszteletbeli elnöke. 2008-2014 között az MTA alelnöke volt.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×