Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Robin Goodlad/Twitter

Itt vannak az okok, amiért most olyan gyakori a sarki fény

A fényjelenség általában az Északi-sarkvidékre és az Antarktiszra korlátozódik, az elmúlt időszakban azonban nem csak ezeken a területeken figyelték meg.

Az elmúlt napokban Colorado államban, Anglia délkeleti részén és Új-Dél-Walesben is észleltek sarki fényt: a repülőgépek pilótái kitérőket tettek annak érdekében, hogy utasaik teljes szépségükben csodálhassák meg a fényjelenségeket – írja a CNN. Az easyjet Reykjavikból Manchesterbe tartó járatának pilótja 360 fokos fordulatot is tett, hogy utasai jól láthassák a jelenséget.

A sarki fényt a naptevékenység okozza – főként a napviharok egy típusa, a koronakidobódás, amely elektromos töltésű gázt és részecskéket bocsát ki az űrbe. Amikor ezek az elektromos részecskék elérik az északi és déli pólusok mágneses mezővonalait – ami általában három napot vesz igénybe –, belépnek a Föld légkörébe.

A részecskék és az energia kölcsönhatásba lépnek a légkörben lévő gázokkal, és különböző színű fényt bocsátanak ki az égbolton. Az oxigén zöld – a leggyakrabban látható szín –, valamint vörös fényt bocsát ki az egyesült királyságbeli Lancaster Egyetem Aurora Watch nevű kutatóközpontja szerint. A nitrogén a NASA szerint kék és lila színben világít.

A tiszta időjárás is hozzájárulhat ahhoz, hogy a sarki fény láthatóbbá váljon.

A NASA kutatói február utolsó hétvégéjén két M osztályú napkitörést észleltek, amelyek koronakidobódásokhoz vezettek, kiváltva a közelmúltban tapasztalt fokozott geomágneses aktivitást és létrehozva a lenyűgöző sarki fényt. A NASA a legkisebb napkitöréseket A osztályúnak nevezi, ezt követik a B, C, M és X osztályú napkitörések, az utóbbiak a legnagyobbak. Kedden egy másik napkitörés csak egy árnyalattal az X osztályú alatt tört ki az EarthSky szerint, igaz, koronakidobódás nélkül.

Ez az intenzív geomágneses hullámzás a következő napokban enyhülni fog, így ritkábban észlelhetünk sarki fényt. A következő néhány évben ugyanakkor

gyakoribbá válhat a sarki fény megjelenése a szokásostól délebbre

– mondta Robert Massey, a Királyi Csillagászati Társaság ügyvezető igazgatója.

A Nap 11 éves ciklusokon megy keresztül, amelyben a kitörési aktivitás szintje ingadozik. A legutóbbi, 25. ciklus 2019 decemberében napminimummal kezdődött – ez egy olyan időszak, amikor a Nap ugyan aktív, de csendesebb és kevesebb napfolt van rajta. Most a maximum felé haladunk, amely 2025-re várható.

Massey szerint ebben az időszakban a sarki fényt okozó naptevékenységek egyre gyakoribbak lesznek, ahogy közeledünk a napmaximum felé.

Érdekesség, hogy a Naprendszer más bolygóin is tapasztalni lehet a sarki fényt: a Jupiter látványos színekben fürdik a pólusainál, bár a 2021-ben közzétett kutatás szerint az erőteljes sarki fényt ott más mechanizmus okozza, mint a Földön.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×