Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Robin Goodlad/Twitter

Itt vannak az okok, amiért most olyan gyakori a sarki fény

A fényjelenség általában az Északi-sarkvidékre és az Antarktiszra korlátozódik, az elmúlt időszakban azonban nem csak ezeken a területeken figyelték meg.

Az elmúlt napokban Colorado államban, Anglia délkeleti részén és Új-Dél-Walesben is észleltek sarki fényt: a repülőgépek pilótái kitérőket tettek annak érdekében, hogy utasaik teljes szépségükben csodálhassák meg a fényjelenségeket – írja a CNN. Az easyjet Reykjavikból Manchesterbe tartó járatának pilótja 360 fokos fordulatot is tett, hogy utasai jól láthassák a jelenséget.

A sarki fényt a naptevékenység okozza – főként a napviharok egy típusa, a koronakidobódás, amely elektromos töltésű gázt és részecskéket bocsát ki az űrbe. Amikor ezek az elektromos részecskék elérik az északi és déli pólusok mágneses mezővonalait – ami általában három napot vesz igénybe –, belépnek a Föld légkörébe.

A részecskék és az energia kölcsönhatásba lépnek a légkörben lévő gázokkal, és különböző színű fényt bocsátanak ki az égbolton. Az oxigén zöld – a leggyakrabban látható szín –, valamint vörös fényt bocsát ki az egyesült királyságbeli Lancaster Egyetem Aurora Watch nevű kutatóközpontja szerint. A nitrogén a NASA szerint kék és lila színben világít.

A tiszta időjárás is hozzájárulhat ahhoz, hogy a sarki fény láthatóbbá váljon.

A NASA kutatói február utolsó hétvégéjén két M osztályú napkitörést észleltek, amelyek koronakidobódásokhoz vezettek, kiváltva a közelmúltban tapasztalt fokozott geomágneses aktivitást és létrehozva a lenyűgöző sarki fényt. A NASA a legkisebb napkitöréseket A osztályúnak nevezi, ezt követik a B, C, M és X osztályú napkitörések, az utóbbiak a legnagyobbak. Kedden egy másik napkitörés csak egy árnyalattal az X osztályú alatt tört ki az EarthSky szerint, igaz, koronakidobódás nélkül.

Ez az intenzív geomágneses hullámzás a következő napokban enyhülni fog, így ritkábban észlelhetünk sarki fényt. A következő néhány évben ugyanakkor

gyakoribbá válhat a sarki fény megjelenése a szokásostól délebbre

– mondta Robert Massey, a Királyi Csillagászati Társaság ügyvezető igazgatója.

A Nap 11 éves ciklusokon megy keresztül, amelyben a kitörési aktivitás szintje ingadozik. A legutóbbi, 25. ciklus 2019 decemberében napminimummal kezdődött – ez egy olyan időszak, amikor a Nap ugyan aktív, de csendesebb és kevesebb napfolt van rajta. Most a maximum felé haladunk, amely 2025-re várható.

Massey szerint ebben az időszakban a sarki fényt okozó naptevékenységek egyre gyakoribbak lesznek, ahogy közeledünk a napmaximum felé.

Érdekesség, hogy a Naprendszer más bolygóin is tapasztalni lehet a sarki fényt: a Jupiter látványos színekben fürdik a pólusainál, bár a 2021-ben közzétett kutatás szerint az erőteljes sarki fényt ott más mechanizmus okozza, mint a Földön.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×