Infostart.hu
eur:
386.77
usd:
328.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Human heart with heart vessles inside human body and ECG, 3D illustration
Nyitókép: Dr_Microbe/Getty Images

Oltatlan covidosok: veszélyes másfél év vár rájuk

A megfertőződést követő másfél évben nagyobb az esélyük az oltalanul covidos embereknek a halálra és a szív- és érrendszer betegségekre is.

A kutatás adatait még 2020-ban vették fel, abban az időszakban, amikor még nem volt elérhető oltás a vírus ellen – írja a Sky News.

Azok, akik 2020 márciusa és novembere közt kapták el a fertőzést, ötször nagyobb eséllyel haltak meg a következő másfél évben, mint akik nem kapták el a vírust, a szív- és érrendszeri megbetegedésekre pedig a hosszú Covid részeként voltak fogékonyabbak a kutatók szerint.

Szívkoszorúér-betegség, szívelégtelenség és mélyvénás trombózis egyaránt érintheti az oltatlanul koronavírusos betegséget átvészelőket, a kutatók épp ezért úgy vélik, a fertőzést követően legalább egy évig orvosi kontroll alatt szükséges tartani őket.

A kutatásban a UK Biobankból használták több mint 7500 embe adatait. Minden egyes beteghez tíz olyan embert társítottak, aki nem kapta el a vírust a pandémia első másfél évében, és 2018-as történelmi adatokkal is összevetették ezeket. A betegekhez párosított, meg nem fertőzött emberek esetében ügyeltek arra, hogy hasonló profilúak legyenek, mint a megbetegedettek. Az átlagéletkor 66 év volt mindhárom csoportban, a nők és a férfiak aránya pedig nagyságrendileg egyenlő volt.

"A történelmi kontrollkohorszot azért vontuk be, hogy kizárjuk a világjárvány idején csökkentett vagy megszüntetett rutin egészségügyi szolgáltatások hatását, ami még a nem fertőzöttek esetében is az egészségi állapot romlásához és a halálozás növekedéséhez vezetett" – mondta el a kutatás vezetője, Ian Wong.

A szívelégtelenséget és a szívrohamot, a sztrókot, a szív- és érrendszeri betegségből eredő halált és a teljes halálozást is megfigyelték, azokat a személyeket pedig kizárták a kutatásból, akiknek korábban volt szívbetegsége.

Ezután összehasonlították, hogy hány fertőzött embernél alakult ki valamilyen betegség, vagy hányan haltak meg, és hány nem fertőzött embernél történt ez meg.

A Covid-betegeknél körülbelül négyszer nagyobb valószínűséggel alakult ki súlyos szív- és érrendszeri betegség a fertőzést követő három héten belül, és 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel az azt követő 18 hónapon belül.

A súlyos koronavírusban szenvedőknél még nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy ugyanezen időn belül betegség alakul ki vagy meghalnak.

A koronavírus elleni vakcinák bizonyítottan jelentősen csökkentik a vírus elkapásának esélyét és a súlyos kimenetelét azok esetében, akik elkapják, de Wong professzor szerint további munkára van szükség ahhoz, hogy meghatározzák az oltások hatását a betegek szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatára.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×