„Kezdettől fogva erőfeszítések történtek a konfliktus békés rendezésére. Megállapodás született. Miután azonban Nagy-Britannia beavatkozott ebbe a békefolyamatba, az ügy ismét katonai pályára állt” – mondta.
Peszkov szerint Oroszország továbbra is nyitott a „különleges hadművelet” céljainak politikai és diplomáciai eszközökkel történő elérésére.
„A munka ebben az irányban is folytatódik, Oroszország érdekei mindenképpen biztosítva lesznek” – tette hozzá.
„Folytatjuk erőfeszítéseinket a béke érdekében, álláspontunk egyértelmű és következetes” – fogalmazott.
Elismerte, hogy
a kitűzött célok még nem teljesültek „teljesen”, ezért a „különleges hadművelet” folytatódik.
Fő célként a Donyec-medencében élő emberek biztonságának biztosítását nevezte meg, akik „valóban halálos veszélyben voltak”.
„Később a különleges művelet, de facto a nyugat-európai országok és az Amerikai Egyesült Államok közvetlen beavatkozása után, sokkal nagyobb léptékű konfrontációvá vált Oroszország és a nyugati országok között, amelyek a mi országunk megsemmisítését tűzték ki célul, és továbbra is ezt a célt követik” – hangoztatta.
A szóvivő azt mondta, hogy az ukrajnai békés rendezés jelenleg egészében a „kijevi rezsim” lépéseitől függ. Közölte, hogy az új tárgyalási forduló időpontjáról és helyszínéről egyelőre nem született megegyezés. Kifejezte Moszkva reményét, hogy a tárgyalások folytatódnak majd.
Bejelentette, hogy az orosz fél szem előtt fogja tartani azt az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) által megosztott értesülést, miszerint Párizs és London nukleáris fegyverhez akarja juttatni Kijevet. Nem kommentálta azt a sajtóértesülést, amely szerint Genfben orosz-amerikai tárgyalások folytak a nukleáris fegyverek korlátozásáról.
Úgy vélekedett, hogy Oroszország és az oroszok nagyon megváltoztak az elmúlt négy évben.
„Fenomenális konszolidáció ment végbe a társadalomban az elnök körül, valószínűleg a társadalom megérett abban a tekintetben, hogy megértette gyökereinket, megértette, mi a jó és mi a rossz a világban, a nemzetközi ügyekben” – nyilatkozott.
Kilátásba helyezte, hogy Moszkva külpolitikájában le fogja vonni az elmúlt négy év tapasztalatait.
„Oroszországnak rányílt a szeme számos nemzetközi folyamatra, arra, hogy miként építse tovább a kapcsolatokat számos nemzetközi szervezettel és fővárossal” – mondta Dmitrij Peszkov.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Telegram-csatornáján azt állította, hogy a „kijevi rezsim” a Nyugat támogatásával megsemmisítette volna a Donyec-medencét, ha Oroszország négy évvel ezelőtt nem állt volna ki a régió lakói mellett, és nem indította volna el a „különleges hadműveletet”. Hozzátette, hogy az orosz támogatásnak köszönhetően a régió lakói „kitartottak, az orosz régiók családjának részévé váltak”. Elsődleges feladatnak nevezte, hogy 2030-ra a „Donyecki Népköztársaság” életszínvonalát az oroszországi szintre emeljék.
Jevgenyij Balickij, a túlnyomórészt orosz ellenőrzés alá vont Zaporizzsja megye kormányzója, szintén a Telegramon azt közölte, hogy a „különleges hadművelettel” megkezdődött azoknak az orosz embereknek a felszabadítása, akik hosszú évekig elnyomás alatt éltek azért, mert „oroszul akartak beszélni és gondolkodni, tisztelni akarták hagyományaikat, az igazi hőseiket, identitásukat és kulturális szuverenitásukat”.
