Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Human heart with heart vessles inside human body and ECG, 3D illustration
Nyitókép: Dr_Microbe/Getty Images

"Lebukott" a jó koleszterin, talán mégsem véd a szívbetegségektől

A túl alacsony HDL-szint emelheti a szívbetegségek kockázatát – kivéve a színes bőrű felnőtteknél.

Évtizedeken át szóltak arról a hírek, hogy a magas HDL-szint védhet a szívbetegség kialakulásától: ezt most megcáfolta egy friss kutatás.

24 ezer amerikai felnőtt adatainak átfésülésével a kutatók emellett arra is jutottak, hogy az alacsony "jó" koleszterinszint a szívbetegség kockázatának emelkedésével jár fehér bőrű felnőttek esetében, színes bőrűeknél azonban nem. Az eredmény az NBC News cikke szerint meglepte a kutatókat, miután eddig csak fehér bőrű felnőttek esetében vizsgálták az összefüggést.

Eddig fals biztonságérzetet nyújtott

"Nem számítottam arra, hogy a magas HDL-szint nem jelent védelmet. Arra pedig végképp nem számítottam, hogy az alacsony szintnek nincs előrejelző értéke a fekete felnőttek esetében" – mondta a tanulmány vezető szerzője, Nathalie Pamir, az Oregon Health and Science University School of Medicine szív- és érrendszeri orvostudományi karának docense.

Az új kutatás a szakértők szerint újabb bizonyítékként vitatja, hogy a magas HDL-koleszterinszint védelmet nyújt a szívbetegségekkel szemben.

"Azok, akiknek magas a HDL-jük, az orvosoktól kapnak egy kis vállveregetést, azt mondták nekik, nem kell aggódniuk, védettek" – mondta Pamir.

Figyelni kell az összkoleszterinre

Az alacsony sűrűségű lipoprotein, azaz az LDL hozzájárul az artériák zsírosodásához, ami növeli a szívroham és a stroke kockázatát. Sokáig úgy gondolták, hogy a nagy sűrűségű lipoprotein, vagy HDL védelmet nyújt, mivel a koleszterint a májba szállítja, ahol azt ártalmatlanítja a szervezet.

Most azonban úgy tűnik, az összkoleszterin az, ami meghatározóbb lehet: egyre több tanulmány szerint káros a 80 fölötti HDL-érték. Az egyén szívkoszorúér-betegség kockázatának kiszámításához használt algoritmusokat módosítani kell, mivel jelenleg alacsonyabb kockázatot mutatnak, ha a HDL magas, mondta Pamir. A kockázatszámításokban mindezen túl a faji hovatartozást is figyelembe kell venni, mondta, hozzátéve, hogy a fekete felnőtteknél megfigyelt különbségek inkább társadalmi-gazdasági tényezők, mint genetikai okok miatt alakulhatnak ki.

A HDL inkább azt jelzi, ki él egészségesebb életet

A megfigyelt közel 24 ezer felnőttet átlagosan 10,7 éven át követték: ez idő alatt 1615 kardiovaszkuláris esemény történt, 41,1 százalék színes bőrű résztvevőknél és 45,5 százalék nőknél. A magas LDL-érték és egy másik zsír, a triglicerid szintje minden résztvevőknél összefüggésbe hozható volt a koszorúér-betegség fokozott kockázatával. Az alacsony HDL-szint a fehér résztvevőknél a koszorúér-betegség fokozott kockázatával járt együtt, a fekete résztvevőknél azonban nem.

A magas HDL-szint az orvosok szerint inkább annak jelzője, hogy ki él egészséges életet: a magas HDL-értékkel rendelkezők kevésbé elhízottak. aktívabbak,

kevésbé jellemző rájuk az, hogy dohányoznának vagy prediabétesz állapotában lennének.

Ma viszont sokan vannak közülük, akik ezen szint magas mértéke miatt nem kapnak koleszteringyógyszert, holott ez indokolt lenne.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×