Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
337
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Védőmaszkot viselő emberek Peking üzleti negyedében 2023. január 3-án. A kínai kormány az országos tiltakozások nyomán a koronavírus-járvány miatt elrendelt óvintézkedések nagy részét december 7-én radikálisan enyhítette, felhagyott zéró Covid-politikájával. A járványellenes korlátozások feloldása óta drámaian emelkednek a koronavírusos új esetszámok. A tudósok figyelmeztették Kínát, hogy az ország a koronavírus-fertőzések többszörös hullámával néz szembe, mivel az Omikron-változat mutálódik. Shan Lu Liu, az Egyesült Államok Ohio Állami Egyetemének virológusa szerint az újbóli fertőzések aránya növekedni fog, ha a vakcina elleni védettség csökken.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark R. Cristino

Itt az első szám, amely megmutatja a koronavírus valódi terhét Kínában

December eleje óta 60 ezren haltak meg a fertőzés következtében a hivatalos számok szerint.

Egy hétvégi pekingi sajtótájékoztatón hangzott el az adat: Jiao Yahui, a Nemzeti Egészségügyi Bizottság orvosi ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője számolt be arról, hogy december 8. és január 12. közt összesen 59 938 ember halt meg a vírus következtében.

A halál közvetlen kiváltó oka 5503 fertőzött esetében légzési elégtelenség volt, 54 435 ember pedig alapbetegség mellett kapta el a koronavírust – írja a CNN.

Korábban az ország statisztikáiban csak azok szerepeltek, akiknél légzési elégtelenség okozott halált azt követően, hogy megfertőződtek. A december 8-át követő egy hónapban a korábbi hivatalos adat szerint mindössze 37 halottja volt a vírusnak –

annak ellenére, hogy a kórházak és a krematóriumok előtt kígyózó sorok álltak már.

Mind a WHO, mind az USA azzal gyanúsította az országot, hogy nem valós adatokat oszt meg a betegséggel kapcsolatosan, nemzetközi szinten sürgették Kínát, hogy széles körben osszon meg minél több adatot arról, hogyan terjed a járvány az országban. A WHO vezetője, Tedrosz Gebrejeszusz a kínai egészségügyi miniszterrel egyeztetett a koronavírusról.

A kínai tisztviselők a járóbeteg-ellátásról, a kórházi kezelésekről, a sürgősségi kezelést és kritikus ellátást igénylő betegekről, valamint a kórházi halálesetekről álló adatokat osztottak meg – áll a WHO közleményében. Ezeket a szervezet elemzi, de azt is kérte Kínától, hogy osszon meg több olyan adatot, amelyek segítségével következő lesz a járvány tartományonkénti terjedése, illetve kérték azt is, hogy

több szekvenálás eredményét mutassák meg

a nagyvilágnak.

A kínai közlés szerint a mostani hullámban már tetőzött a járvány december 23-án, amikor 2,86 millió ember fordult orvoshoz koronavírusos tünetekkel. Január 12-én már csak 477 ezer ember tett így. A kórházban kezeltek száma január 5-én tetőzött, 1,63 millió ember volt kórházban, de még január 12-én is 1,27 millió kínait kezeltek koronavírus miatt kórházban.

A magasabb számok is alulreprezentálhatják ugyanakkor a valós helyzetet Yanzhong Huang, a Külkapcsolatok Tanácsának globális egészségügyért felelős vezető munkatársa szerint.

"Ez a hivatalos válasz a nemzetközi bírálatokra, amelyek a Coviddal kapcsolatos kínai adatszolgáltatás átláthatóságának és pontosságának hiányára vonatkoznak.Tekintettel arra, hogy

a halálesetek hivatalos száma és a nemzetközi becslés között még mindig hatalmas a különbség,

nem hiszem, hogy ez eloszlatja a kormányzati adatokkal kapcsolatos külső kételyeket" – mondta Huang.

Jin Dongyan, a Hongkongi Egyetem virológusa szerint a kínai halálozási adatok felülvizsgálata lehet a nyíltabb ás átláthatóbb adagmegosztás érdekében tett első lépés.

"A legfontosabb információk közé tartozik a fertőzési arány az általános lakosság körében, a fertőzési arány az idősek körében, a kórházak és intenzív osztályok felvétele és kihasználtsága, a közvetlenül a Covidnak tulajdonítható halálesetek száma és az alapbetegségek súlyosbodása miatt bekövetkezett halálesetek száma. Ezeken túl a variánselemzési eredményeket és a kórházi halálesetek mellett a Coviddal összefüggésbe hozható összes haláleset számát is meg kellene adniuk. A kínai népnek és a világnak is joga van megismerni ezeket az adatokat" – mondta a virológus.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×