A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatot indított a Mol részvényeivel kapcsolatos egyes tranzakciók ügyében. Egy bennfentes kereskedelemre vonatkozó bejelentés nyomán vizsgálják, történt-e jogsértés a Mol részvényeit érintő egyes tőkepiaci ügyletek során – erősítette meg a jegybank a Reutersnek.

Két részből áll össze ez a történet – mondta Kövesy Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádióban, hozzátéve: a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége azt állítja, hogy egyrészt a Mol nem tett időben eleget a közzétételi kötelezettségének, másrészt azt is állítja a szövetség, hogy ez alatt az idő alatt a vállalat vezető tisztségviselői akár bennfentes információk tudatában is hajthattak végre kereskedést a vállalat részvényeivel.

Február 13-án nemzetközi sajtóforrásokból derült ki, hogy egy január végi orosz légicsapás megrongálta a Barátság olajvezeték ukrajnai szakaszát, és emiatt január 27-től már leálltak a Magyarország és Szlovákia irányába tartó szállítások.

A szövetség azt állítja, hogy ezek az információk a nemzetközi sajtóból derültek ki, és a Mol csak egy február 16-i, tehát három nappal későbbi közleményben hozta nyilvánosságra ezeket az információkat, amikor bejelentették, hogy döntöttek az állami stratégiai kőolajkészletek felszabadításáról. Az a történet másik része, hogy

miközben volt ez az időablak, tehát a január 27-től induló leállás, utána két és fél hét eltelt, amíg megjelentek a hírek, és a szövetség azt feltételezi, hogy a Mol a vezetői már sokkal korábban tudhatták ezeket az információkat, és közben mégis tőzsdei tranzakciókat hajtottak végre.

Ebben az időszakban négy vezető tisztségviselő, köztük igazgatósági tagok és felsővezetők is több mint másfél milliárd forint értékben értékesítettek Mol-részvényeket, és a szövetség azt állítja, hogy az eladások időzítése és a beszerzési nehézségek, tehát a kőolajvezetéken való szállítás leállása annyira egybeesett időben, hogy emiatt indokolt elindítani egy vizsgálatot, amelyben akár a bennfentes információkkal való visszaélést is vizsgálhatja a nemzeti bank – magyarázta a szakértő.

A dokumentum, amit bejutottak az MNB-hez, állításokat és gyanút fogalmaz meg, nincsenek benne hatósági megállapítások. Ahhoz, hogy ilyenek megfogalmazódjanak, le kell folynia egy MNB-vizsgálatnak. Ha az MNB úgy dönt, hogy a felvetések jogosak, akkor akár arányos szankciókat is kiszabhat. Ha a piacfelügyeleti eljárás elindul, akkor

elsősorban azt fogja vizsgálni az MNB, hogy a Mol időben eleget tett-e a közzétételi kötelezettségeinek, illetve hogy a vezetők rendelkeztek-e olyan nyilvános információval, amivel előnyhöz jutottak a tőzsdei értékesítések során

– mondta Kövesy Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádióban.