A tavalyi előrehozott választások előzménye a korábbi kancellár, Olaf Scholz vezette, az SPD-ből, a Zöldek pártjából és a liberális FDP-ből álló kormánykoalíció 2024 decemberi, azaz idő előtt felbomlása volt. A 2025 február végi szavazás a mandátumok száma alapján a CDU/CSU győzelmét hozta, azonban a „matematikai győztes” gyakorlatilag az AfD volt.
A konzervatív pártszövetség 208 mandátumot szerzett, azaz 12-vel többet, mint a megelőző választásokon. A második helyen végzett AfD viszont képviselőhelyeinek számát 76-tal 152-re növelte, és az új Bundestag második legerősebb pártja lett. A nagy vesztes a szociáldemokrata SPD volt, amely 87 mandátummal szerzett kevesebbet, így összesen 120 képviselővel rendelkezik.
Mindennek ellenére 2025. május 6-án a CDU/CSU az SPD-vel kötött kormánykoalíciót.
A lakosság hangulatán azonban ez semmit nem változtatott, sőt, a felmérések szerint fokozatosan erősödött az ellenék vezető erejének számító, a többi parlamenti párt által kiközösített AfD támogatottsága. Ezt most évfordulós közvélemény-kutatásában az Insa intézet is megerősítette.
Az adatok szerint a válaszadók 66 százaléka ma is úgy szavazna, mint egy évvel ezelőtt, ami utal arra is, hogy a konzervatívok és a szociáldemokraták koalíciója nem a legnépszerűbb a lakosság körében. A Bild című lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 24 százaléka a CDU/CSU és az AfD koalícióját támogatná. Ezzel szemben 20 százalék részesítené előnyben az SPD, a Baloldal Pártja és a Zöldek kormányalakítását.
A lakosság hangulati barométerét alátámasztotta az a felmérés, amelyet a közvélemény-kutató intézetek havonta végeznek a Bundestag-pártjainak „pillanatnyi” támogatásáról. Az Insa adatai szerint
a CDU/CSU és az AfD egyaránt 25 százalékkal osztozik az első helyen, míg az SPD 16 százalékkal egy helyben topog. A Baloldal Pártja és a Zöldek egyaránt 11 százalékkal rendelkeznek.
A potenciális szavazók hangulatát ugyanakkor egyáltalán nem tükrözi a parlament pártok „elszántsága”. Olyannyira nem, hogy az AfD-t a többiek teljes mértékben kiközösítik. Ezt a CDU múlt hétvégi kongresszusán személy szerint Friedrich Merz kancellár és pártelnök a leghatározottabban megerősítette. Merz ugyanis két héttel a baden-württembergi tartományi választások előtt pártja tagjait arra figyelmeztette, hogy az AfD-vel szemben „együttműködési tilalom” van érvényben.
Baden-Württemberg mellett az elkövekező hónapokban még négy tartományban rendeznek helyi választásokat. Köztük két keleti tartományban, Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában, amelyekben az ellenzéki párt különösen nagy támogatottsággal rendelkezik.
Ezzel szinte egyidőben vált ismertté az is, hogy a kongresszuson nemcsak az AfD-t, hanem a Baloldal Pártját is „veszélyesnek” minősítették.
A hangadó ezúttal nem Merz, hanem Jens Spahn, a CDU parlamenti frakciójának vezetője volt. Arra figyelmeztetett, hogy a „tűzfalat” a Baloldal Pártjával szemben is fenn kell tartani. Mindenfajta együttműködést kizárt a párttal, többek között azzal a váddal, hogy soraiban tolerálja a „zsidógyűlölőket”.
Felrótta azt is, hogy az egykori NDK-s „hagyományokkal” rendelkező párt programjában továbbra is a „szocializmust” képviseli. Támadta Heidi Reichinneket, a párt parlamenti csoportjának a felmérések szerint igen népszerű elnökét, akit Erich Honeckerhez, az NDK államfőjéhez és az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) főtitkárához hasonlított.
