Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Cseppkőképződmények a Baradla barlangban a Gyógyturisztikai fejlesztések az Aggteleki- és a Szlovák karszt Világörökség barlangjaiban című projekt ünnepélyes zárórendezvényének napján Aggteleken 2021. július 1-jén. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hivatala közös, határon átnyúló projektje 1,616 millió euró (mintegy 568 millió forint) vissza nem térítendő támogatásban részesült az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében kiírt pályázati forrásból. A projekt 2017 novembere és 2021 júliusa között valósult meg.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Fenyeget a karsztár: ha felülről nem jön elég víz, akkor majd alulról

Egyre csak növekszik a magyarországi karsztvíz szintje, ebből a szempontból lehet bízni a klímatevékenységben, de amint jön egy csapadékosabb időszak, az ember által létesített felszíni épületek egy része bajba kerülhet. Javaslatok jönnek a vízügytől – de előbb a probléma felismerése.

Évtizedek óta – mióta a szocialista időszakban folytatott bányatevékenység lezárult – emelkedik Magyarországon a karsztvíz szintje, viszont közben az emberek elkezdtek olyan helyekre építkezni, ahol szárazság volt. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy enyhítsék, illetve megelőzzék a magasabb vízszint okozta károkat.

A legtöbb kellemetlenség Tatát érte, közben azonban a jelenségnek számos jótékony hatása is van, például újabb, nagy hozamú források jelentek meg az érintett területeken.

Micsinai Daniella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási osztályának kiemelt műszaki referense az InfoRádióban elmondta, drasztikusabbá a 2010-es években vált a probléma, 2015 után pedig fokozódott a helyzet.

"Tatán kívül Fehérvárcsurgón, Csornán volt elég sok probléma, de Bodajknál és Tapolcánál is lehetett tapasztalni extrém esetekben kútbeszakadásokat, a víz emiatt pincéket is elöntött" – mondta Micsinai Daniella.

Hogy mennyire volt váratlan a jelenség, miközben a felszínen mindenütt aszály van, azt mondta, ez egy mélyebb talajréteget érint.

"Nem lehetett pontosan tudni, milyen szintre tud visszajönni a karsztvíz, mert alapból változott meg a hidraulikai rezsim fő vonulata. Lehetett sejteni, de nem lehetett tudni, mi lesz a végső állapot" – magyarázta.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság most vízelvezetési javaslatokat készít elő, megoldásokat, kármegszüntetési javaslatokat is tesz, műszaki megoldásokat is keres, illetve megelőzési ötletei is lesznek.

Mindemellett elmondta, hogy

a klímatevékenység önmagában is beállítja majd a karsztvíz magasságát, de

ha jön egy csapadékosabb időszak, nagyon megnövekednek a karsztvízszintek.

Alapvetően pedig örömteli jelenségnek nevezte a jelenséget; "legszebb példa a tatai Fényes forrás, ami mostanra nagyon szépen kiteljesedett, és másutt is sok forrás jelent meg mostanában".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×