Infostart.hu
eur:
379.14
usd:
319.55
bux:
130202.21
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Exim Awards díjátadó gálán a budapesti Haris Parkban 2025. március 4-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

"Nagy esély van a banki árstopra" – Nagy Márton vázolta, milyen intézkedések várhatók

Lefelé módosított a kormány a GDP-tervein. A nemzetgazdasági miniszter szerint 2025 második felében már 3 százalék feletti növekedés, a következő években pedig a GDP dinamikus bővülése várható. Beszélt az árakat befolyásoló gazdasági tényezőkről is.

A nemzetgazdasági tárca megkezdte a 2026-os költségvetés előkészítését és ennek megfelelően új makrogazdasági előrejelzést adott ki, amelyet a kormány is jóváhagyott – mondta a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint nyárra elkészül a jövő évi büdzsé. Nagy Márton a költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzés ismertetése címmel megtartott sajtótájékoztatón elmondta:

  • 4,5 százalékos átlagos inflációt jeleznek előre 2025-re,
  • a GDP-előrejelzését pedig 3,4 százalékról 2,5-re módosította az NGM.

Várakozásaik szerint a magyar gazdaság az idei első félév gyengébb teljesítménye után, ami 0,6 százalék körül alakulhat, az év második felében már 4 százalék körüli számokat produkálhat. Ez alapozza majd meg azt, hogy 2026-ban 4,1 és 2027-ben is 4 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés.

"Gyorsuló dinamikát látunk a GDP-ben, és a második félévben, lényegében a harmadik negyedévben 3 százalék fölé kerülünk, negyedik negyedévben pedig megközelítjük a 4 százalékos növekedést. Az éves átlagos szint az 2,5, míg 2026-ra 4 százalék körüli" – foglalta össze.

Idén a növekedés mögött a fogyasztás lesz a legerősebb hajtóerő a magas rákeresetek, az alacsony munkanélküliségi ráta és a magas foglalkoztatás mellett.

Az ipar és a beruházások a vártnál lassabban épülnek fel és várhatóan csak jövőre kezdik el húzni a gazdaságot, döntően ez az oka a mostani lefelé módosított GDP-várakozásnak is

– értékelt a tárcavezető.

Úgy fogalmazott, hogy az infláció közellenség, és újra le fogják gyűrni. Hozzátette: az élelmiszerárak az árréstop hatására átlagosan 18 százalékkal csökkentek az érintett termékkörökben. A banki szolgáltatások ára azonban egy év alatt átlagosan 12,5, a távközlési szolgáltatásoké pedig átlagosan 15,6 százalékkal emelkedett. Mindez beavatkozást indokol – fejtette ki.

"Fontos az infláció elleni küzdelemben ez a három téte, élelmiszerinfláció, banki szolgáltatás és a távközlési szolgáltatás. Ebben a háromban nyomulunk, ha szabad így mondani. Az élelmiszer esetén az árréstop érvényben van. A banki szolgáltatások esetén túl vagyunk a második körön, de nagyon nehéz azt látnom, hogy a bankok tudnak önkéntes árkorlátozást tenni.

Nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén az árstopra, ami azt jelenti, hogy a december 31-i szintre kell visszaállítani a lakossági bankszámla- és bankkártyadíjakat, és ott is kell tartani.

Új díjakat nem lehet alkalmazni és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a december 31-én legdrágábbak. Távközlési szolgáltatások esetén szerdán találkozunk a három céggel. Itt már megüzentük azt, hogy elvárunk egy önkéntes árkorlátozást, árcsökkentést fogunk kérni" – fogalmazott Nagy Márton.

Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a távközlési szolgáltatások ára elfogadhatatlan mértékben nőtt, februárban éves alapon 15,6 százalékkal, azon belül a jelentős súlyú TV, internet és telefon szolgáltatás terén például 19,6 százalékos emelkedés volt, annak ellenére, hogy kivezették az extra adót. A tárgyalások végének függvényében a tárcavezető

egy hét felkészülési időt tartott valószínűnek a szolgáltatóknak az új tarifák életbe léptetésére.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva közölte: jövő héten egyeztetnek a Bankszövetséggel, és amennyiben bevezetik a bankoknál az árstopot, akkor a döntés annak kihirdetését követően egy héten belül, de nem visszamenőleg fog életbe lépni.

Az extra adóterhekről azt mondta, hogy a kiskereskedelemben és a bankszektorban nem lát esélyt ezek kivezetésére.

A közlése szerint a keresetek dinamikus emelkedése a következő években is folytatódhat,

2025-2029 között az átlagbérek 8 százalék feletti növekedése mellett a reálbérek 5 százalék körüli növekedése várható.

A jelenlegi makrogazdasági feltevések alapján úgy látja, hogy nem lesz szükséges a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására.

A minisztert kérdezték a tengerentúlra szállított autókat érintő amerikai pluszvámokról. Ennek kérdése egyedi céges szinten fognak eldőlni szerinte, mert az autógyárak a színfalak mögött intenzíven tárgyalnak. Még nem látható, hogy Magyarország egyértelműen vesztese lenne az intézkedésnek, korai következtetést levonni – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Beindult a nagy vándorlás a tőzsdéken - Mutatjuk, hova megy a pénz

Beindult a nagy vándorlás a tőzsdéken - Mutatjuk, hova megy a pénz

A tőzsde felszíne alatt 2026 elejére mélyreható átrendeződés indult el: miközben az amerikai S&P 500 index látszólag stagnál, a háttérben jelentős tőke áramlik ki a nagy technológiai vállalatok részvényeiből. Nem lehet kizárni, hogy ez a folyamat már nem egyszerű ciklikus hullám, hanem a piaci struktúra fundamentális átalakulásának jele. Utána jártunk, hova áramlik most a pénz a tőzsdéken, és mely szektorok az átalakulás nyertesei. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×