Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Exim Awards díjátadó gálán a budapesti Haris Parkban 2025. március 4-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

"Nagy esély van a banki árstopra" – Nagy Márton vázolta, milyen intézkedések várhatók

Lefelé módosított a kormány a GDP-tervein. A nemzetgazdasági miniszter szerint 2025 második felében már 3 százalék feletti növekedés, a következő években pedig a GDP dinamikus bővülése várható. Beszélt az árakat befolyásoló gazdasági tényezőkről is.

A nemzetgazdasági tárca megkezdte a 2026-os költségvetés előkészítését és ennek megfelelően új makrogazdasági előrejelzést adott ki, amelyet a kormány is jóváhagyott – mondta a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint nyárra elkészül a jövő évi büdzsé. Nagy Márton a költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzés ismertetése címmel megtartott sajtótájékoztatón elmondta:

  • 4,5 százalékos átlagos inflációt jeleznek előre 2025-re,
  • a GDP-előrejelzését pedig 3,4 százalékról 2,5-re módosította az NGM.

Várakozásaik szerint a magyar gazdaság az idei első félév gyengébb teljesítménye után, ami 0,6 százalék körül alakulhat, az év második felében már 4 százalék körüli számokat produkálhat. Ez alapozza majd meg azt, hogy 2026-ban 4,1 és 2027-ben is 4 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés.

"Gyorsuló dinamikát látunk a GDP-ben, és a második félévben, lényegében a harmadik negyedévben 3 százalék fölé kerülünk, negyedik negyedévben pedig megközelítjük a 4 százalékos növekedést. Az éves átlagos szint az 2,5, míg 2026-ra 4 százalék körüli" – foglalta össze.

Idén a növekedés mögött a fogyasztás lesz a legerősebb hajtóerő a magas rákeresetek, az alacsony munkanélküliségi ráta és a magas foglalkoztatás mellett.

Az ipar és a beruházások a vártnál lassabban épülnek fel és várhatóan csak jövőre kezdik el húzni a gazdaságot, döntően ez az oka a mostani lefelé módosított GDP-várakozásnak is

– értékelt a tárcavezető.

Úgy fogalmazott, hogy az infláció közellenség, és újra le fogják gyűrni. Hozzátette: az élelmiszerárak az árréstop hatására átlagosan 18 százalékkal csökkentek az érintett termékkörökben. A banki szolgáltatások ára azonban egy év alatt átlagosan 12,5, a távközlési szolgáltatásoké pedig átlagosan 15,6 százalékkal emelkedett. Mindez beavatkozást indokol – fejtette ki.

"Fontos az infláció elleni küzdelemben ez a három téte, élelmiszerinfláció, banki szolgáltatás és a távközlési szolgáltatás. Ebben a háromban nyomulunk, ha szabad így mondani. Az élelmiszer esetén az árréstop érvényben van. A banki szolgáltatások esetén túl vagyunk a második körön, de nagyon nehéz azt látnom, hogy a bankok tudnak önkéntes árkorlátozást tenni.

Nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén az árstopra, ami azt jelenti, hogy a december 31-i szintre kell visszaállítani a lakossági bankszámla- és bankkártyadíjakat, és ott is kell tartani.

Új díjakat nem lehet alkalmazni és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a december 31-én legdrágábbak. Távközlési szolgáltatások esetén szerdán találkozunk a három céggel. Itt már megüzentük azt, hogy elvárunk egy önkéntes árkorlátozást, árcsökkentést fogunk kérni" – fogalmazott Nagy Márton.

Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a távközlési szolgáltatások ára elfogadhatatlan mértékben nőtt, februárban éves alapon 15,6 százalékkal, azon belül a jelentős súlyú TV, internet és telefon szolgáltatás terén például 19,6 százalékos emelkedés volt, annak ellenére, hogy kivezették az extra adót. A tárgyalások végének függvényében a tárcavezető

egy hét felkészülési időt tartott valószínűnek a szolgáltatóknak az új tarifák életbe léptetésére.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva közölte: jövő héten egyeztetnek a Bankszövetséggel, és amennyiben bevezetik a bankoknál az árstopot, akkor a döntés annak kihirdetését követően egy héten belül, de nem visszamenőleg fog életbe lépni.

Az extra adóterhekről azt mondta, hogy a kiskereskedelemben és a bankszektorban nem lát esélyt ezek kivezetésére.

A közlése szerint a keresetek dinamikus emelkedése a következő években is folytatódhat,

2025-2029 között az átlagbérek 8 százalék feletti növekedése mellett a reálbérek 5 százalék körüli növekedése várható.

A jelenlegi makrogazdasági feltevések alapján úgy látja, hogy nem lesz szükséges a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására.

A minisztert kérdezték a tengerentúlra szállított autókat érintő amerikai pluszvámokról. Ennek kérdése egyedi céges szinten fognak eldőlni szerinte, mert az autógyárak a színfalak mögött intenzíven tárgyalnak. Még nem látható, hogy Magyarország egyértelműen vesztese lenne az intézkedésnek, korai következtetést levonni – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hamilton már levezet, Leclerc mintha másfelé kacsingatna – mi lesz veled, Ferrari?

Hamilton már levezet, Leclerc mintha másfelé kacsingatna – mi lesz veled, Ferrari?

A maranellói csapat a második helyen áll a konstruktőrök vb-pontversenyében, de a Miami Nagydíj alapján csökkent az esélyük a világbajnoki címekre. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője az InfoRádióban azt mondta, a Ferrari a szezon elejéhez képest nem tudott akkorát előrelépni, mint a McLaren vagy a Red Bull, és a pilóták körüli folyamatos pletykák is nehezítik a jövő tervezését.

Ezeket is megörökölte az új parlament az előző ciklusból

Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában automatikusan három visszaküldött törvény marad az előző ciklusból, ezek közül egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály a legrégebbi.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kell csinálni, de nem így - miért tartott a Fidesz-kormány Ursula von der Leyen évtizedekre szóló paktumaitól?

Kell csinálni, de nem így - miért tartott a Fidesz-kormány Ursula von der Leyen évtizedekre szóló paktumaitól?

Az Orbán-kormány hivatalos leváltása után a Patrióták pártcsaládban helyet foglaló fideszes képviselőknek még három évig szól mandátumuk az Európai Parlamentben. Ugyan az intézmény és annak altestületei közel sem hordoznak akkora erőt az uniós döntéshozásban mint a Bizottság vagy a tagállamok, a kereskedelmi kapcsolatok terén jól látható, hogy egy bizonyos töréspontig újabb és újabb aggályok-vizsgálatok behozásával késleltethetik az alkukat. Ezen a fronton a nemzeti és pártpolitikai érdekektől egészen a morális megkérdőjelezhetőségig vannak tényezők, ezért a Bizottság eddigi munkájáról és arról, hogy a leköszönő kormány mi tehetett volna a helyzet javításáért, Győri Enikőt, a Fidesz kereskedelmi ügyekért felelős EP-képviselőjét kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×