A Rubicon Intézet által szervezett eseményeken elismert hazai kutatók meghívásával teszik izgalmassá és érthetővé a múlt megértésének újabb útjait. Az egyes témák a újkori magyar és közép-európai történelemtől egészen az ősi civilizációkat feltáró modern expedíciókig terjednek, amelyekhez további cikkek olvashatók a rubicon.hu honlapon.

A magyar alkohol hírességei

A Rubicon Intézet és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében rendezték meg A magyar alkohol hírességei – A Dreher és az Unicum története a 19-20. században című estet. Török Róbert történésszel, a Dreher Söripari Emléktár művészeti tanácsadójával és Szájbely Ernővel, az Unicum Ház igazgatójával Antalffy Péter, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa beszélgetett.

A magyar ízek legendás mesterei

A magyar ízek legendás mesterei – Gundel, Gerbeaud és a budapesti vendéglátás létrehozói címmel rendezett estet a Rubicon Intézet és a Budapesi Kereskedelmi és Iparkamara. Niszkács Annával, a Gerbeaud ügyvezető igazgatójával, Kőrössy Zoltánnal, az Eventrend Group ügyvezető igazgatójával és Gundel Takács Gáborral Antalffy Péter, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa beszélgetett.

A kiugrási kísérlet

80 éve, 1944. októberében zajlottak a második világháborúból való magyar kiugrási kísérlet eseményei. Bár a sikeres kiugrás sem változtatott volna azon, hogy Magyarország a háború után a szovjet blokkba kerül, mégis valószínűleg jelentősen lerövidült volna az ország területén keresztülhaladó, mintegy fél éves pusztító háború. Az akció eredménye ismert, ám ma is nagyon sok tanulsággal szolgálhat a korabeli viszonyok tanulmányozása.

Széchenyi Döblingben – A „legnagyobb magyar” utolsó évei

Míg a „reformkor Széchenyije” sokkal inkább köztudatban van, addig a gróf életének utolsó szakaszáról jóval kevesebb szó szokott esni. Annak ellenére van ez így, hogy a döblingi magántébolydában – ahogy nevezték, illetve ahová szállították összeomlása után – képes volt újra olyan magas szintű írói tevékenységre, mint amilyenre a szabadságharc kitörése előtt.

Éppen ezért voltak olyanok, akik kétségbe vonták azt, hogy valóban beteg volt-e a „legnagyobb magyar”, és esetleg így a gróf tényleg csak menedékhelyként használta a döblingi szanatóriumot.

Mit lehet tudni Széchenyi egészségügyi állapotáról, milyen betegségben szenvedett? Milyen tevékenységet fejtett ki a döblingi szanatóriumban? Mi vezetett a tragikus véghez, valóban öngyilkos lett-e a „legnagyobb magyar”?

Mátyás király kódexei – A corvinák kutatása

Mátyás király kódexei a legismertebb magyar műkincsek közé tartoznak. Díszítésük, aranyozásuk, kötésük is az európai reneszánsz könyvművészet csúcsát jelentik. A budai királyi palotában létrejött uralkodói díszkönyvtár híre messze jutott, és egy olasz humanista még költeményt is írt róla.

A török hódítással járó pusztulás nem kímélte a kódexeket sem, azonban a modern kutatások számos példányt azonosítani tudtak az egykori gyűjteményből, amelyeket csak különleges körülmények között, ritkán állítanak ki a közönség számára.

A corvinák szakértői azonosítottak több olyan olasz reneszánsz festőművészt, akik nemcsak Itáliában dolgoztak Mátyás király számára, hanem eljöttek Budára is, valamint feltárták egy ugyancsak itt működő titokzatos könyvkötő mester tevékenységét is.

Kik és hogyan készítették a legszebb reneszánsz kódexeket? Mennyibe került a 15. században egy festett kéziratos könyv és kik olvashatták? Hol és hogyan maradtak fenn a corvinák?

Magyar ásatások Egyiptomban – A thébai sírok feltárása

Az ókori Egyiptom legismertebb emlékei közé tartoznak azok a pompásan festett sziklasírok, amelyeket Théba nyugati partjának dombjaiba vájtak több mint háromezer évvel ezelőtt. Az ELTE Egyiptológia Tanszékének irányításával 1983-ban indult régészeti feltárás később több expedícióra bővült.

A feltárások egyik kiemelt terepe a 65-ös számú sziklasír körzete, amelyet Bács Tamás vezet, és amelynek díszes falképei a Királyok Völgyével és a templomi jelenetekkel hozhatók kapcsolatba. A magyar kutatók 2024 márciusában is folytatták a mára több sírra kiterjedő régészeti terepmunkát, amely során Hatsepszut fáraónő korától egészen a korai kereszténységig tartó időszakból tártak fel leleteket.

Kik építették és kik díszítették az újbirodalmi elitsírokat? Mit tudhatunk meg a thébai temető későbbi sorsáról a legújabb magyar eredmények segítségével? Hogyan lehet feltárni és megőrizni a 21. században az ókori egyiptomi művészet egyedi alkotásait?

A kényszernek engedve: Trianon aláírása és ratifikációja

Trianon drámájával könyvtárnyi irodalom foglalkozik. A békeszerződés aláíróiról, kijelölésükről, megbízásuk körülményeiről, magának az aláírásnak a részleteiről, a
szerződés nemzetgyűlés általi becikkelyezéséről azonban sokáig csak közhelyek és téves megállapítások láttak napvilágot.

Kik voltak ők, az aláírók? Jelentéktelen mellékszereplők, vagy a helyzet és a kor áldozatai, akiknek a magyar történelem talán legnagyobb áldozatát kellett meghozniuk? Valóban távoztak a politikai és közéletből, miként alakult sorsuk, további életük?