Lassan és kis adagokban, de egyre több információ szivárog ki az amerikai hadsereg fejlesztői által készített Covid-vakcináról. Az új oltást az igen patinás Walter Reed Intézet munkatársai fejlesztik Washingtonban, a Henry M. Jackson alapítvány támogatásával – írja az Index.

Értesülések szerint az oltás szinte semmiben nem fog hasonlítani a jelenleg elérhető koronavírus-vakcinákhoz, tehát sem a Pfizer, sem a Moderna, sem pedig a Janssen, illetve AstraZeneca oltás által járt utat nem követi majd, utóbbiak ugyanis láthatóan nem vezetnek sem igazán tartós, sem pedig igazán széles körű védelemhez, különösen az új és egyre gyakrabban látott mutáns vírusokkal szemben, miután kizárólag a vírus fertőzőképességéhez elengedhetetlen, és éppen ezért folyamatos evolúció alatt álló részét, a tüskefehérjét támadják.

Az amerikai hadsereg kutatói tehát azt a módszert választották, hogy a vírus olyan részeit próbálják megtámadni a vakcinával, ami

nem játszik döntő szerepet a fertőzőképesség megőrzésében, és ezért evolúciós okokból nem is mutálódik,

vagy legalábbis nem annyira gyorsan. A lap megjegyzi, hasonló törekvések folynak már az úgynevezett univerzális influenza vakcina létrehozására is, mely hasonló elv szerint működik majd. A Walter Reed kutatói egy fehérje (ferritin) nanorészecske-vakcinát fejlesztettek, liposzóma kiegészítővel. Ehhez a vírus több alkotórészét, illetve variánsát is hozzá tudják kötni, amivel sokoldalú immunválaszt hoznak létre.

Preklinikai vizsgálatban van

A Walter Reed Intézet munkatársai jelenleg azt állítják, hogy vakcinájuk nemcsak a jelenlegi járványt okozó koronavírus, hivatalos nevén a Sars-CoV-2 jelenlegi és jövőbeli variánsai ellen fog védeni, hanem például a 2003-as SARS-, majd pedig az azt követő MERS-járványt okozó koronavírusok ellen is. Ez utóbbiak a jelenleginél is sokkal súlyosabb betegséget okoztak, és visszatérésük lehetősége azóta is aggasztja a járványügyi szakembereket.

Az amerikai hadsereg vakcinája Jelenleg a preklinikai, illetve a klinikai egyes fázisú vizsgálatokon vannak túl, és az első eredmények igen biztatóak. Ezek szerint az alapkoncepció helyes, és

az oltás védeni fog az omikron variáns ellen is.

Ha valóban beválik az elképzelés, akkor pedig a jövőbeli mutánsok ellen is megvéd majd. Az oltóanyag tartalmaz egy újonnan kifejlesztett molekulát is, ami az oltás hatását erősíti, illetve tartósabbá teszi. Az ilyen adalékanyagokat szaknyelven adjuvánsnak nevezzük.

Ami eddig kiderült, az többek között az, hogy az oltást egyenlőre 18 és 55 éves kor között tesztelik, másfél éves időtartammal – teszik hozzá mások mellett.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!