3 °C
1600 beteg és egy hosszú várólista: David Putrino amerikai fizioterapeuta három általa vezetett klinikán ennyi hosszú covidos beteget kezel. Köztük sokan vannak azok, akik még az oltások elérhetővé válását megelőzően fertőződtek meg, és akár már egy éve küszködnek a megmaradt tünetekkel. Tapasztalata szerint áttöréses fertőzés után is kialakulhat a hosszú Covid, igaz, jóval ritkábban, mint az oltatlanokban.
A koronavírus elleni vakcinák a Nature cikke szerint először is azáltal biztosan csökkentik a hosszú Covid kialakulásának esélyét, hogy nagyon sokaknál megelőzik a megfertőződést. Azoknál ugyanakkor, akik áttöréses fertőzésben mégis elkapják a koronavírust, egyes kutatások szerint a hosszú Covid kialakulásának esélye mindössze felére csökken, vagy egyáltalán nem változik.
Sok a kérdés
Jelenleg nem tudhatjuk pontosan, hogyan hat az oltás ennek az állapotnak a kialakulására. A súlyos megbetegedés és a halál rizikóját nagyon nagy mértékben csökkenti, de az már kiderült, hogy magának a fertőzésnek a megelőzésében nem annyira hatékony, hosszú Covid pedig tünetmentes vagy enyhe tünetes esetben is kialakulhat. A magas esetszámú országokban így magas lesz a hosszú covidosok száma is.
Az áttöréses fertőzésekből eredő hosszú Covid kockázatának meghatározása kihívást jelent. Sok enyhe vagy tünetmentes fertőzésben szenvedő embert nem feltétlenül tesztelnek – mondja Petter Brodin immunológus a stockholmi Karolinska Intézetből.
"Hihetetlenül nehéz lesz bármiféle értékelést végezni arról, hogy hány embernél alakulnak ki hosszú távú tünetek az oltás után. Nagyon sok emberről nem tudjuk, hogy beteg volt" – mondja.
Gyerekcipőben jár kutatás és leírása is
Problémás az is, hogy jelenleg ennek az állapotnak a leírása még gyerekcipőben jár, nagyon sokféle tünettel jellemezve. A hosszú Covid tünetei is lehetnek enyhék, de életminőséget súlyosan befolyásolók is. Putrino betegeinek 60 százaléka munkahelyet váltott, vagy elvesztette a munkaképességét a kognitív képességek vagy a fizikai teljesítőképesség hanyatlása miatt.
Azt sem tudjuk pontosan, mitől alakulhat ki a hosszú Covid.
Az egyik lehetőség az, hogy a vírus egy rezervoárja az akut fertőzés után is megmarad, különböző szövetekben – például a bélben, a májban vagy az agyban – lappang, és továbbra is kárt okoz. Egy másik lehetőség, hogy a kezdeti fertőzés által kiváltott széles körű immunválasz antitesteket és egyéb immunológiai reakciókat hozhat létre a szervezet saját szöveteivel szemben. Ez a fertőzés megszűnése után is okozhat szövődményeket.
Az oltások csökkentik ezen helyzetek kialakulásának esélyét: ha az immunrendszer gyorsan meg tudja állítani a vírus szaporodását, az nem tud rejtett rezervoárokat képezni, illetve az immunreakciót is szabályozza, így kisebb lesz az esélye annak, hogy a test saját magát támadja meg. Anekdotikus bizonyítékok és adatok is sugallják, hogy a vakcina a legjobb védekezési lehetőség a hosszú Coviddal szemben, de az áttöréses fertőzésekre még mindig nincs megfelelő rálátásunk.
Ahány felmérés, annyi eredmény
Egy Facebook-felmérés 1950 teljesen beoltott ember közt 40 áttöréses fertőzést és 24 hosszú covidos esetet talált. Egy izraeli kutatás oltott egészségügyi dolgozók körében 1500 emberből 39 fertőzöttet, és 7 hosszú covidos esetet talált. A brit Covid Symptom Study app úgy találta, felére csökkenti az oltás az állapot rizikóját. Egy nagy résztvevős kutatás ugyanakkor úgy véli: semmilyen rizikócsökkentő hatása nincsen az oltásoknak. Ha ez valóban így van, az a delta megjelenések hatása is lehet.
Egy amerikai kutatás segíthet majd tisztázni a helyzetet: 1,15 milliárd dollárból kezdik vizsgálni a koronavírus-fertőzés lehetséges következményeit, ennek keretében pedig az áttöréses fertőzések után kialakuló hosszú Covid vizsgálata is a feladatuk lesz. Amerikában az oltott kamaszokkal és gyerekekkel kapcsolatos adatokat is gyűjteni fogják, egy hiányosságot pótolva ezzel.
