Bár kevés olyan esetet ismerünk, amikor denevérről közvetlenül emberre lépett volna át egy vírus, egyes patogének közvetítő faj beiktatásával megfertőzhetnek embereket is. Így történt ez a koronavírussal is, amely valószínűsíthetően denevérről valamilyen más fajra átlépve indította el a máig is tartó pandémiát. A denevérek által hordozott vírusok megfigyelése segíthet megérteni azt, mekkora veszély lehetőségét hordozzák magukban ezek a vírusok, korábban azonban Svájcban sosem végeztek ilyen vizsgálatokat – írja a Phys.org.
Ezt a hiányt szüntette meg Isabelle Hardmeier, a Zürichi Egyetem kutatója és csapata: hétezer Svájcban élő denevérből gyűjtött szerv- vagy székletmintákban talált vírusok DNS- és RNS-szekvenciáit vizsgálták meg.
Ez a vizsgálat 39 víruscsalád jelenlétére mutatott rá, közül 16 olyanra, amely korábban már fertőzött meg gerinceseket,
így megvan az a veszély, hogy a későbbiekben is átléphetnek más fajra vagy akár az emberre is. Az ilyen vírusok további elemzése során kiderült, hogy az egyik vizsgált denevérkolóniában a közel-keleti légzőszervi szindrómával (MERS) összefüggő koronavírus közel teljes genomja megtalálható. Bár a MERS-CoV-hez kapcsolódó vírusról nem ismert, hogy emberekben betegséget okozna, a MERS-CoV 2012-ben járványt okozott.
A kutatók szerint a denevérek székletmintáinak elemzése hasznos eszköz a denevérek által hordozott vírusok folyamatos nyomon követésére. Ez potenciálisan
felismerheti a vírus genetikai mutációinak felhalmozódását,
amelyek növelhetik a más állatokra való átvitel kockázatát, lehetővé téve az emberre veszélyt jelentő vírusok korábbi felismerését.
"A Svájcban élő denevérek metagenomikai elemzése nagy vírusgenom-diverzitást tár fel. 39 különböző víruscsaládból származó vírusgenomot mutattunk ki, amelyek közül 16-ról ismert, hogy gerinceseket fertőz: köztük voltak koronavírusok, adenovírusok, hepavírusok, A és H típusú rotavírusok és parvovírusok is" – fűzték tanulmányukhoz a kutatók.
.jpg)
