Infostart.hu
eur:
352.87
usd:
307.93
bux:
138168.64
2026. június 19. péntek Gyárfás
A BRFK nyomozó főosztály zseblopási alosztályának munkatársai a vásári forgatagban nézelődő ember táskájából történő lopást modellezik az év végi ünnepekkel kapcsolatosan megtartott bűnmegelőzési, balesetmegelőzési és közrendvédelmi sajtótájékoztató részeként a fővárosi Vörösmarty téri vásárban 2019. december 1-jén.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Két bűncsoportra nem igazán hatottak a járvány elleni korlátozások

A városi bűnözés a járműlopásoktól és a betöréses lopásoktól kezdve a rablásokig és a testi sértésekig jelentősen csökkent a koronavírus karanténidőszakában, de vannak kivételek.

Az emberek többet voltak otthon, az utcák üresebbek voltak, így csökkenhetett ezeknek a bűncselekményeknek a száma, írja a The Guardian.

Egy 27 európai, amerikai és ázsiai város adatai alapján készített felmérés úgy találta, harmadával esett vissza a bűnözés mértéke úgy általában a lezárások ideje alatt - azokat követően azonban ismételt emelkedés kezdődött meg.

Az egyes bűncslekemény-típusok az alábbi mértékben estek vissza:

  • rablás 46%
  • járműlopás 39%
  • támadások 35%
  • betörés 28%
  • zsebtolvajlás és bolti lopás 47%.

Nem tart soká a hatás

Manuel Eisner kriminológus szerint a visszaesések nagy mértékűek, de rövid életűek voltak és a legnagyobb arányban a korlátozó intézkedések bevezetését követő második-ötödik hét között mutatkoztak meg. Ezt követően ismételten emelkedés indult el. Az adatok azt mutatják, hogy

azokban a városokban mutatták a legnagyobb visszaesést a bűncselekmények, amelyekben a legszigorúbbak voltak az intézkedések,

ugyanakkor az olyan helyeken is csökkent a bolti lopások száma, mint Malmö vagy Stockholm, ahol csak kérték a lakosságot arra, hogy maradjon otthon.

Barcelonában ugyanakkor, ahol az egyik legszigorúbb karantén-szabályredszert vezették be, teljesen átalakult a kép: a támadások száma 84 százalékkal esett vissza, a rablásoké 80 szézalékkal. A rendőrségnek napi 385 helyett 35 lopással kellett foglalkoznia.

A gyilkosságok számára kevésbé hatottak a lezárások

a Nature Human Behaviorben publikált kutatás szerint: azok száma mindössze 14 százalékkal esett vissza. Ennek oka lehet az is, hogy sok gyilkosság történik az emberek otthonában, de az is, hogy a szervezett bűnözés működése is változott a lezárások alatt. Egy januári mexikói kutatás is arra mutatott rá, hogy a szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekmények száma nem csökken akkor sem, ha lezárások vannak életben.

Lima, Kolumbia és Brazília nagyvárosaiban ugyanakkor csökkent a szervezett bűnözés, sőt, a bandák saját szabályaik szerint lezárásokat tartottak életben azokon a területeken, amelyeket kontrollálnak.

Otthon több a bűncselekmény

Tom Kirchmaier professzor, a London School of Economics rendőrségi és bűnügyi kutatócsoportjának igazgatója azt mondja, az eredmények megerősítik a gyanút, hogy szoros kapcsolat van a zárlatok szigora és a bűnözés általános szintje között. "Ha valaki nem mehet ki, akkor sokkal nehezebb bűncselekményeket elkövetnie" - mondta.

"A partnerek és családtagok körében viszont jelentősen

megnőtt a családon belüli erőszak,

valamint a lezárás alatt eléggé elterjedtek a kerékpárlopások, mivel az embereknek alternatív közlekedési eszközökre volt szükségük" - mondja.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×