Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
331.31
bux:
146217.49
2026. november 16. hétfő Ödön
A BRFK nyomozó főosztály zseblopási alosztályának munkatársai a vásári forgatagban nézelődő ember táskájából történő lopást modellezik az év végi ünnepekkel kapcsolatosan megtartott bűnmegelőzési, balesetmegelőzési és közrendvédelmi sajtótájékoztató részeként a fővárosi Vörösmarty téri vásárban 2019. december 1-jén.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Két bűncsoportra nem igazán hatottak a járvány elleni korlátozások

A városi bűnözés a járműlopásoktól és a betöréses lopásoktól kezdve a rablásokig és a testi sértésekig jelentősen csökkent a koronavírus karanténidőszakában, de vannak kivételek.

Az emberek többet voltak otthon, az utcák üresebbek voltak, így csökkenhetett ezeknek a bűncselekményeknek a száma, írja a The Guardian.

Egy 27 európai, amerikai és ázsiai város adatai alapján készített felmérés úgy találta, harmadával esett vissza a bűnözés mértéke úgy általában a lezárások ideje alatt - azokat követően azonban ismételt emelkedés kezdődött meg.

Az egyes bűncslekemény-típusok az alábbi mértékben estek vissza:

  • rablás 46%
  • járműlopás 39%
  • támadások 35%
  • betörés 28%
  • zsebtolvajlás és bolti lopás 47%.

Nem tart soká a hatás

Manuel Eisner kriminológus szerint a visszaesések nagy mértékűek, de rövid életűek voltak és a legnagyobb arányban a korlátozó intézkedések bevezetését követő második-ötödik hét között mutatkoztak meg. Ezt követően ismételten emelkedés indult el. Az adatok azt mutatják, hogy

azokban a városokban mutatták a legnagyobb visszaesést a bűncselekmények, amelyekben a legszigorúbbak voltak az intézkedések,

ugyanakkor az olyan helyeken is csökkent a bolti lopások száma, mint Malmö vagy Stockholm, ahol csak kérték a lakosságot arra, hogy maradjon otthon.

Barcelonában ugyanakkor, ahol az egyik legszigorúbb karantén-szabályredszert vezették be, teljesen átalakult a kép: a támadások száma 84 százalékkal esett vissza, a rablásoké 80 szézalékkal. A rendőrségnek napi 385 helyett 35 lopással kellett foglalkoznia.

A gyilkosságok számára kevésbé hatottak a lezárások

a Nature Human Behaviorben publikált kutatás szerint: azok száma mindössze 14 százalékkal esett vissza. Ennek oka lehet az is, hogy sok gyilkosság történik az emberek otthonában, de az is, hogy a szervezett bűnözés működése is változott a lezárások alatt. Egy januári mexikói kutatás is arra mutatott rá, hogy a szervezett bűnözés keretében elkövetett bűncselekmények száma nem csökken akkor sem, ha lezárások vannak életben.

Lima, Kolumbia és Brazília nagyvárosaiban ugyanakkor csökkent a szervezett bűnözés, sőt, a bandák saját szabályaik szerint lezárásokat tartottak életben azokon a területeken, amelyeket kontrollálnak.

Otthon több a bűncselekmény

Tom Kirchmaier professzor, a London School of Economics rendőrségi és bűnügyi kutatócsoportjának igazgatója azt mondja, az eredmények megerősítik a gyanút, hogy szoros kapcsolat van a zárlatok szigora és a bűnözés általános szintje között. "Ha valaki nem mehet ki, akkor sokkal nehezebb bűncselekményeket elkövetnie" - mondta.

"A partnerek és családtagok körében viszont jelentősen

megnőtt a családon belüli erőszak,

valamint a lezárás alatt eléggé elterjedtek a kerékpárlopások, mivel az embereknek alternatív közlekedési eszközökre volt szükségük" - mondja.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Hatalmas átrendeződés Ukrajnában: elképesztő drágulás a főváros környékén

Hatalmas átrendeződés Ukrajnában: elképesztő drágulás a főváros környékén

A háború alapjaiban rajzolta át a kijevi agglomeráció lakáspiacát 2021 és 2026 között. Míg a fővárosban a használt lakások ára mérsékeltebben nőtt, az építkezések pedig jócskán elmaradnak a békeidők szintjétől, addig a környező települések drágulása és építőipari lendülete látványos felzárkózást mutat. A vásárlói preferenciák is átalakultak, ma érthető módon a biztonság és az energiafüggetlenség a legfőbb döntési szempont, a jövő legnagyobb kihívása pedig a megfizethető, védett otthonok hiánya lehet - olvasható az EECFA  (Eastern European Construction Forecasting Association) közleményében, amely nyolc kelet-európai ország építési piacát kutatja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×