eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: MiC Italia/YouTube

Fontos teória dőlhet meg a neandervölgyi emberről

Egy olaszországi leletegyüttes sok mindent tisztázhat a neadnervölgyi emberekről, még az is kiderülhet, hogy növényevők voltak.

Kilenc neandervölgyi ember maradványaira bukkantak Olaszországban. Az 50-60 ezer éves koponyatöredékeket, fogakat és egyéb csonttöredékeket Róma és Nápoly között félúton, egy tengerparti barlangban találták meg. A szakma szerint a felfedezés közelebb vihet minket ahhoz, hogy megtudjuk, a homo sapiens mikor és hogyan vándorolt be az európai kontinensre.

"A felfedezés mindenképp világszenzációnak számít, hiszen egy olyan leletegyüttesről, egy olyan fajról, a neandervölgyi emberről van szó, amelynek maradványai elég nagy számban kerültek már elő ugyan, de egy lelőhelyen ennyi egyed meglehetősen ritkaság" – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozó antropológus, aki mindezt a távlati célok szempontjából titulálta fontosnak.

Hajdu Tamás megjegyezte, a rendelkezésre álló új és modern kutatási technológiáknak köszönhetően – egyebek mellett – archeogenetikai vizsgálatokra is lehetőség nyílik már a maradványokon, ami

tisztázhatja az esetleges genetikai kapcsolatot a neandervölgyi populációk között.

Olaszország kulturális minisztériumának közlése alapján az is kiderült, hogy a szóban forgó neandervölgyi emberek hiénatámadásban veszíthették az életüket. Ezzel kapcsolatosan az ELTE Embertani Tanszékének adjunktusa emlékeztetett, hasonló megállapításra csak néhány évvel ezelőtt volt elsőként példa, amikor olyan sérülés-, illetve rágásnyomokat találtak csontokon, amiből végül „sikerült összerakni a mozaikot, hogy a leghíresebb kínai leletek esetében – amelyek zömében egy barlangból kerültek elő – bizonyosan barlangi hiéna által összehordott maradványokról van szó.” Hiszen

egy nagyobb ragadozó, akár egy dögevő, olyan sérüléseket képes okozni, amelyek a későbbiekben is fennmaradhatnak

– vélhetően az olasz leleteknél is erről van szó.

Az olasz szakemberek várakozásai szerint a leletek alapján tökéletesen rekonstruálható lesz a korabeli környezet is. Hajdu Tamás magyarázata szerint ennek feltárására Magyarországon is számos hasonló példa van: így például a miocén, tehát a nagyjából 10 millió évvel ezelőtti időszakból is van olyan lelőhelyünk, ahol nemcsak az ősi emberszabásúak maradványait tudják vizsgálni a kutatók, hanem az is rekonstruálható, hogy milyen környezetben éltek, milyen táplálékot fogyaszthattak. „Ezek összevetetők a maradványok jellegzetességeivel, tehát a fogmaradványok sérülésnyomaival vagy a fogzománcvastagsággal.”

Az antropológus meglátása szerint mindenképp fontos lenne tudni, hogy milyen táplálékot fogyasztottak a neandervölgyi emberek. Az olasz leletek kapcsán pedig vannak is arra nézve kísérletek, hogy a fogkőmaradványokból próbáljanak elcsípni olyan növényi maradványokat, amelyek az étrendre utalnak.

Korábbi teóriák szerint, miután a neandervölgyiek egy hidegebb éghajlathoz hozzászokott csoportot jelentettek, ezért inkább nagy termetű állatokra vadásztak, és „óriási” mennyiségben fogyasztottak húst. Ugyanakkor fontos felfedezésnek számíthat, hogy a fogkővizsgálatok előzetes eredményei azt sejtetik, hogy több növényi eredetű táplálékot – elsősorban vadgabonaféléket – is nagyobb mennyiségben fogyasztottak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×