eur:
406.23
usd:
384.69
bux:
77766.32
2024. november 14. csütörtök Aliz
Koronavírus-tesztre vett mintákat vizsgálnak az indiai Szrinagarban 2020. szeptember 7-én. Az 1,3 milliárd lakosú Indiában a koronavírus-járvány napi halálos áldozatainak száma 1133 emberrel rekordot döntött, a fertőzöttek száma 4,28 millióra nőtt, ezzel a dél-ázsiai ország megelőzte Brazíliát és második helyre került az Egyesült Államok után a globális összesítésben.
Nyitókép: MTI/EPA/Farúk Hán

A mutációk interakciója jelenti a variánsok valódi veszélyét

A koronavírus-járvány utóbbi fél évét az új variánsok felbukkanása határozta meg: a nagy kérdés, hogy ezek egy, a vírussal folytatott örök küzdelemre utalnak, vagy az hamarosan kifut a mozgástérből, így kénytelen lesz megszelídülni? Összefoglaljuk, mi mindent tudhatunk a mutációk kialakulásáról.

A vírus evolúciójára és a virulenciában esetlegesen fellépő változásokra vonatkozó találgatások meglehetősen bizonytalan területet jelentenek. A véletlenszerűen mutálódó RNS szeszélyei, az átvitel és terjedés kaotikus mintái és a természetes szelekció csak részben érthető erői mindenki számára rejtélyesek. A bevett evolúciós koncepciók, kombinálva a vírussal kapcsolatosan megismert adatokkal, valamelyest támpontot nyújthatnak e téren – írja a MedicalXpress.

Hatalmas mozgástér

Az új koronavírus denevérekről került át emberre egy egyelőre még nem azonosított közvetítőfajon keresztül: útja akadályok, fenyegetések, zsákutcák és ritka lehetőségek mentén zajlott. Ezt az utat nehéz elképzelni és mérni: többdimenziós, határai és topográfiája számos ezoterikus nézőpontból szemlélhető. Kiindulópont lehet a genomszekvencia diverzitásának felső határa, vagyis a mutációs tér határa.

Tegyük fel, hogy a SARS-CoV-2 genomja 30 ezer hely hosszú, amelyek mindegyikét négy bázis (adenin, citozin, guanin és uracil) egyike foglalhatja el. Ebből következik, hogy több mint egy kvintillió (négy a 30-as hatványon) lehetséges genomszekvencia létezik, ami nagyjából a Tejútrendszer szélességének felel meg méterben kifejezve. A vírus működésének fenntartására irányuló

evolúciós kényszerek korlátozzák a vírus alkalmazkodását,

ráadásul a bekövetkező mutációk nagy részének nincs vagy nincs szignifikáns következménye. A mutációs tér mélyén ugyanakkor olyan változások lehetőségei rejtőznek, amelyek a vírus fejlődését teszik lehetővé.

Több tucatnyi mutáció is bekövetkezhet

A génszekvenálásnak köszönhetően azt is tudjuk, hogy a teljes genomban havi 1-2 változás következik be, ami lassabb ütemet jelent, mint amilyen az influenzavírus mutációjáé. A brit variáns ugyanakkor 23-féle mutációt mutatott fel: egyévnyi mennyiséget egyetlen törzsben. Ezek javának semmi jelentősége, de egy részük lehetővé teszi a gyorsabb terjedést. Hogy ez hogyan történhetett? Egyetlen immunhiányos betegben is bekövetkezhetett a folyamat, majd a vérplazma-kezelés hatására a mutáció a természetes szelekció révén tudott túlélni. Nem a brit az egyetlen, mutációkkal teli variáns: Tanzániában egy 34 mutációt felmutató törzset is találtak. Az ilyen események ritkák ugyan, de nem szabad őket lebecsülni.

A brit változat kialakulásának kiváltó oka valószínűleg az evolúciós nyomás volt, hogy a vírust megvédjék a vérplazma-kezelésben alkalmazott terápiás antitestektől. Ennek következménye lett a gazdák közötti terjedési hajlam növekedése. Ez azt mutatja, hogy

ugyanazok a mutációk egyszerre több előnyt is biztosíthatnak a vírusnak,

ez a pleiotrópia jelensége.

Ha a biológiai mechanizmusokat nem is érthetjük teljesen, a szekvenált mintákban újra meg újra felbukkanó mutációk esetében gyanakodhatunk arra, hogy ezek valamiféle előnyt nyújthatnak a vírusnak hosszú távon. Bár maga a mutáció vak folyamat, a természetes szelekció többször is kiválasztotta ezekben az esetekben ugyanazokat a mutációkat. Ezt nevezik evolúciós konvergenciának.

Ez a tucatnyi mutáció az összes variánsban ott van: mind a tüskefehérjén következik be, ezáltal a sejtekhez való kapcsolódásra hat ki. Az ilyen mutációkból eredő megnövekedett esetszám és halálozás ellenére vajon megnyugtathat minket a tény megnyugtathat bennünket, hogy az ilyen mutációk száma korlátozottnak tűnik?

Az esetszámot le kell nyomni

Talán, de a vírus evolúciója a mutációk interakcióján múlik. Ez pedig teljesen új távlatokat nyit meg a vírus előtt.

Annak a megbecsülése, hogy egyetlen esemény hogyan változtathatja meg a világjárvány pályáját, figyelmeztet bennünket az ellenőrizetlen terjedés veszélyeire.

Ahogyan a lottónyeremény esélye is nő, ha több szelvényt vásárolunk, úgy a ritka evolúciós események és az új, aggodalomra okot adó változatok kialakulásának valószínűsége is nő, ha több ember fertőződik meg.

Az új változatok nem tisztelik az országhatárokat, ezért egy dolog világos: evolúciós szempontból elengedhetetlen, hogy a globális esetszámot a lehető legalacsonyabban tartsuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.15. péntek, 18:00
Hegedűs Éva
a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója
Ostrom alatt Kupjanszk, bekerítéshez közel Kurahove - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Ostrom alatt Kupjanszk, bekerítéshez közel Kurahove - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Elkezdték az oroszok bekeríteni a 2023-as ukrán ellentámadás egyik hídfőállását, Velika Novoszilkát, a kisváros melletti Rivnyopilt el is foglalták. Emellett elkezdtek Orihiv felé is orosz katonák szivárogni, Zaporizzsja megyében. Közben egyre inkább úgy tűnik: Donald Trump stábja egyre inkább Oroszországnak kedvező békét akar Ukrajnában. Közben hírek jöttek arról, hogy az orosz deszantosok betörtek Kupjanszkba, Kelet-Harkiv egyik legfontosabb logisztikai központjába - ezt később Kijev cáfolta. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×