eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Koronavírus-tesztre vett mintákat vizsgálnak az indiai Szrinagarban 2020. szeptember 7-én. Az 1,3 milliárd lakosú Indiában a koronavírus-járvány napi halálos áldozatainak száma 1133 emberrel rekordot döntött, a fertőzöttek száma 4,28 millióra nőtt, ezzel a dél-ázsiai ország megelőzte Brazíliát és második helyre került az Egyesült Államok után a globális összesítésben.
Nyitókép: MTI/EPA/Farúk Hán

A mutációk interakciója jelenti a variánsok valódi veszélyét

A koronavírus-járvány utóbbi fél évét az új variánsok felbukkanása határozta meg: a nagy kérdés, hogy ezek egy, a vírussal folytatott örök küzdelemre utalnak, vagy az hamarosan kifut a mozgástérből, így kénytelen lesz megszelídülni? Összefoglaljuk, mi mindent tudhatunk a mutációk kialakulásáról.

A vírus evolúciójára és a virulenciában esetlegesen fellépő változásokra vonatkozó találgatások meglehetősen bizonytalan területet jelentenek. A véletlenszerűen mutálódó RNS szeszélyei, az átvitel és terjedés kaotikus mintái és a természetes szelekció csak részben érthető erői mindenki számára rejtélyesek. A bevett evolúciós koncepciók, kombinálva a vírussal kapcsolatosan megismert adatokkal, valamelyest támpontot nyújthatnak e téren – írja a MedicalXpress.

Hatalmas mozgástér

Az új koronavírus denevérekről került át emberre egy egyelőre még nem azonosított közvetítőfajon keresztül: útja akadályok, fenyegetések, zsákutcák és ritka lehetőségek mentén zajlott. Ezt az utat nehéz elképzelni és mérni: többdimenziós, határai és topográfiája számos ezoterikus nézőpontból szemlélhető. Kiindulópont lehet a genomszekvencia diverzitásának felső határa, vagyis a mutációs tér határa.

Tegyük fel, hogy a SARS-CoV-2 genomja 30 ezer hely hosszú, amelyek mindegyikét négy bázis (adenin, citozin, guanin és uracil) egyike foglalhatja el. Ebből következik, hogy több mint egy kvintillió (négy a 30-as hatványon) lehetséges genomszekvencia létezik, ami nagyjából a Tejútrendszer szélességének felel meg méterben kifejezve. A vírus működésének fenntartására irányuló

evolúciós kényszerek korlátozzák a vírus alkalmazkodását,

ráadásul a bekövetkező mutációk nagy részének nincs vagy nincs szignifikáns következménye. A mutációs tér mélyén ugyanakkor olyan változások lehetőségei rejtőznek, amelyek a vírus fejlődését teszik lehetővé.

Több tucatnyi mutáció is bekövetkezhet

A génszekvenálásnak köszönhetően azt is tudjuk, hogy a teljes genomban havi 1-2 változás következik be, ami lassabb ütemet jelent, mint amilyen az influenzavírus mutációjáé. A brit variáns ugyanakkor 23-féle mutációt mutatott fel: egyévnyi mennyiséget egyetlen törzsben. Ezek javának semmi jelentősége, de egy részük lehetővé teszi a gyorsabb terjedést. Hogy ez hogyan történhetett? Egyetlen immunhiányos betegben is bekövetkezhetett a folyamat, majd a vérplazma-kezelés hatására a mutáció a természetes szelekció révén tudott túlélni. Nem a brit az egyetlen, mutációkkal teli variáns: Tanzániában egy 34 mutációt felmutató törzset is találtak. Az ilyen események ritkák ugyan, de nem szabad őket lebecsülni.

A brit változat kialakulásának kiváltó oka valószínűleg az evolúciós nyomás volt, hogy a vírust megvédjék a vérplazma-kezelésben alkalmazott terápiás antitestektől. Ennek következménye lett a gazdák közötti terjedési hajlam növekedése. Ez azt mutatja, hogy

ugyanazok a mutációk egyszerre több előnyt is biztosíthatnak a vírusnak,

ez a pleiotrópia jelensége.

Ha a biológiai mechanizmusokat nem is érthetjük teljesen, a szekvenált mintákban újra meg újra felbukkanó mutációk esetében gyanakodhatunk arra, hogy ezek valamiféle előnyt nyújthatnak a vírusnak hosszú távon. Bár maga a mutáció vak folyamat, a természetes szelekció többször is kiválasztotta ezekben az esetekben ugyanazokat a mutációkat. Ezt nevezik evolúciós konvergenciának.

Ez a tucatnyi mutáció az összes variánsban ott van: mind a tüskefehérjén következik be, ezáltal a sejtekhez való kapcsolódásra hat ki. Az ilyen mutációkból eredő megnövekedett esetszám és halálozás ellenére vajon megnyugtathat minket a tény megnyugtathat bennünket, hogy az ilyen mutációk száma korlátozottnak tűnik?

Az esetszámot le kell nyomni

Talán, de a vírus evolúciója a mutációk interakcióján múlik. Ez pedig teljesen új távlatokat nyit meg a vírus előtt.

Annak a megbecsülése, hogy egyetlen esemény hogyan változtathatja meg a világjárvány pályáját, figyelmeztet bennünket az ellenőrizetlen terjedés veszélyeire.

Ahogyan a lottónyeremény esélye is nő, ha több szelvényt vásárolunk, úgy a ritka evolúciós események és az új, aggodalomra okot adó változatok kialakulásának valószínűsége is nő, ha több ember fertőződik meg.

Az új változatok nem tisztelik az országhatárokat, ezért egy dolog világos: evolúciós szempontból elengedhetetlen, hogy a globális esetszámot a lehető legalacsonyabban tartsuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×