16 °C
A Tel Aviv-i Egyetem szakemberei kutatásukban elsőként a brit variáns fertőzőképességét vizsgálták: egy olyan, speciális tesztet használtak ehhez, amely különböző vírusgének kimutatására képes. Ezek egyikét, az S gént a brit variáns mutációja kiiktatta, ennek hiányával tehát könnyen meg tudták állapítani egy mintáról, hogy a brit variánst tartalmazza-e, anélkül, hogy a mintákat költség- és időigényes módon szekvenálniuk kellett volna, írja a MedicalXpress. Összesen 300 ezer PCR-teszt mintáját dolgozták fel.
Ariel Munitz, a kutatás egyik vezetője szerint eredményeik megmutatják, milyen nagy lendülettel vette át a brit variáns a vezető szerepet. December 24-én még csak a minták 5 százalékában tudták kimutatni azt. Az arány hat hét alatt, 2021 januárjára 95 százalékra ugrott. Jelenleg
az izraeli megbetegedések 99,5 százalékát a brit törzs okozza,
azaz a korábban globálisan elterjedt változatot teljesen kiszorította.
"Annak érdekében, hogy ezt a drámai növekedést meg tudjuk magyarázni, összehasonlítottuk a brit variáns reprodukciós rátáját a korábban elterjed törzsével. Más szavakkal arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik variánssal fertőzött ember hány másiknak adja tovább a betegséget. Eredményünk szerint a brit variáns terjedése 45 százalékkal, majdnem másfélszeresével fertőzőbb, mint amilyen a korábbi változat volt" - mondja Munitz.
A kutatásban ezután azt vizsgálták, milyen életkori különbségek tapasztalhatók a megfertőződésben azt követően, hogy a tömeges immunizáció egyre jobban teret nyert. Az találták, hogy fordulópont következett be két héttel azután, hogy a hatvan év fölötti korosztály fele megkapta első oltását. Dan Yamin, a kutatás egy másik résztvevője így magyarázza, mi történt ekkor:
"Januárig minden életkori csoportra ugyanúgy terjed a vírus, de két héttel azután, hogy a hatvan év fölöttiek fele kapott egy oltást, drasztikus változás következett be.
A hatvan év fölöttiek megfertőződési visszaszorult, miközben a fiatalabbak körében ugyanúgy nőttek tovább az esetszámok.
Egyszerűen fogalmazva mivel a hatvan év fölöttiek korosztályból került ki a koronavírusban elhunytak 90 százaléka, már rövid távon rengeteg életet mentettek meg az oltások" - fogalmaz.
A kutatás azt is bebizonyította, hogy érdemes odafigyelni a veszélyeztetett csoportokra: kevesebb volt a fertőzés az otthonokban élő hatvan év fölöttiek körében, akiket rendszeresen teszteltek, mint a társadalom többi hatvan év fölötti tagjánál, akiket csak tünetek észlelésekor.
Yamin szerint Izraelben kedvezőbb körülmények várták a koronavírust az ország koreloszlása, a nagycsaládok és a zsúfolt körülmények miatt.
"Üzenetünk a következő: ha nekünk sikerült egy sokkal rosszabb kiindulóhelyzetből ilyen eredményt elérnünk, akkor az idős népesség felének átoltása és az otthonokban élők rendszeres tesztelése révén ez máshol is lehetséges" - mondta.
