Úgynevezett mérsékelt övi ciklonok gyakran alakulnak ki az Atlanti-óceán északi részén a szeptembertől májusig tartó időszakban, de a klímaváltozás hatására mind gyakrabban alakulnak extratrópusi ciklonokká, amelyek ereje már az 1-es és 2-es osztályba sorolt hurrikánokéval vetekszik: Nyugat-Európát 150-170 kilométer/órás széllel érhetik el, és ha egy-egy ciklon olyan szögben érkezik, hazánkba is orkán erejű, 100-110 km/órát meghaladó lökésekkel juthatnak el – mondta a 24.hu-nak Molnár László meteorológus.

Az extratrópusi ciklonokat, „hivatalosan” is személynevekkel látják el, akárcsak a hurrikánokat. A „trópuson kívüli” elnevezés azt jelenti, hogy a ciklon trópusok és a mérsékelt égöv határán keletkezik. „Normál” esetben a mérséklet égövön a nyugat-keleti irányú zonális áramlás az uralkodó az év nagy részében, a meridionális áramlás viszont észak-déli irányban vet jóval nagyobb hullámokat, okoz hirtelen és jelentős változásokat, szélsőséges időt.

Akkor alakul ki, ha a sarki hideg és az egyenlítői meleg között nagy a különbség, és az energia hatalmas erővel próbál kiegyenlítődni. Most télen is számtalanszor megtapasztalhattuk: szinte tavasz volt, amikor a hullám északnak feszülő, meleg részére kerültünk, majd hirtelen a hullámvölgyben találtuk magunkat északról betörő sarkvidéki hideggel.

A jelenség összefügg a Golf-áramlattal, illetve a grönlandi jég gyorsuló olvadásával. Ahol a trópusok és a mérsékelt égöv határterületén a hideg és a meleg, nedves levegő egymásnak feszül, létrejön a turbulencia, kialakul a ciklon. Helyileg a legkedvezőbb feltétetlek ehhez a korábbihoz képest jóval melegebb Golf-áramlat területén vannak, csak az a kérdés, hogy merre veszik az irányt. Ha nyugatnak, akkor óriási hóviharokat zúdítanak az Egyesült Államokra, ha pedig keletnek, akkor akár hurrikán erejével csapnak le Európa atlanti partjaira. Sőt, megfelelő szögben érkezve Magyarországra is eljuthatnak.