Címke: éghajlatváltozás (137 cikk)

A globális ellentmondások szimbóluma lett az ENSZ közelgő Éghajlat-változási Konferenciája. Miközben a világ a kibocsátáscsökkentésről tárgyal, a konferencia ökológiai lábnyoma újra hatalmas lesz – hívta fel a figyelmet az idei COP30-cal kapcsolatban Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban.

Nem tettek említést a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről a kéthetes klímakonferencia záródokumentumában, amit az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke nagy problémának nevezett. A Közép-európai Egyetem professzora az InfoRádióban azt mondta, az ökoszisztémák veszélyben vannak, konkrét lépésekre lenne szükség, és ellenőrizni kellene, hol tartanak az országok a célok megvalósításában. Beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok kiválása nagy érveszteség, de szerinte más országokban is mások lettek a prioritások.

Ismét őslakos tüntetők zavarták meg pénteken a brazíliai Amazonas-vidéken fekvő Belémben az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP30) munkáját.

Az ENSZ idei éghajlatváltozási konferenciáját (COP30) megelőző csütörtöki brazíliai csúcstalálkozó több előadója, köztük António Guterres ENSZ-főtitkár megállapította, hogy eddig nem sikerült teljesíteni a tíz évvel ezelőtt megkötött párizsi klímaegyezmény fő célkitűzését, de van lehetőség "egy új rohamra", amely sikeres lehet.

Két egyetem közös kutatása szerint előfordulhat, hogy egy-két évtized múlva Magyarországon sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya, vagy csak kis területek maradnak alkalmasak a termesztésre. Szabó Péter éghajlatkutatót, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktoranduszát kérdeztük.

Az ausztráliai trópusi erdők az első őserdők a világon, amelyek több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek – derül ki a Nature című tudományos folyóiratban kedden közzétett tanulmányból, amely kapcsolatba hozza ezt "a nagyon veszélyes" jelenséget az általános éghajlatváltozással.

A kormány intézkedéseinek köszönhetően ma már ma kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik, és az idén, amikor Európa legforróbb nyara volt, 200 ezer hektárral kisebb területen volt aszálykár, mint a 2022-es nagy aszály idején – mondta az agrárminiszter Vajszlón.

A globális átlagnál jóval gyorsabban melegszik fel a tenger Új-Zéland partjainál – derült ki a wellingtoni kormány megbízásából készített, szerdán közzétett tanulmányból.

Egy friss uniós tanulmány szerint az extrém időjárás és a klímaváltozás 2020 és 2023 között jóval nagyobb gazdasági károkat okozott Európában, mint az azt megelőző 2010–2019-es időszakban.

Európa környezeti állapota nem jó, az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás közvetlenül veszélyezteti Európa versenyképességét, amely a természeti erőforrásoktól függ – közöle jelentésében az Európai Unió környezetvédelmi ügynöksége.

Extrém hőmérséklet-ingadozások, elmosódott évszakhatárok, súlyos aszályt váltó villámárvizek – az éghajlatváltozás globális következményei felett ma már nem lehet szemet hunyni. Míg az emberiség a struccpolitikát választotta, addig a madarak már évtizedek óta pontosan jelzik a visszafordíthatatlan folyamatokat.

A Dunán levonuló kisebb árhullám lehetőséget adott a Gemenc Zrt.-nek és a vízügyi igazgatóságoknak, hogy megkezdjék a hullámtéren kívüli erdők vízpótlását, ezzel mérsékelve az aszálykárokat. Mézes Gergely, a Gemenc Zrt. erdészetvezetője az InfoRádióban elmondta: nem lehet tétlenkedni, hiszen a növény- és állatvilág nagy veszélyben van, például a fokozottan védett fekete gólyák fészkelése is nagymértékben függ a folyamatos vízborítottságtól.

Indiai szakértők szerint feltehetően az éghajlatváltozás miatti gleccserolvadásból származó víz hirtelen elszabadulása okozta a héten történt himalájai árvizet.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatása szerint Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt. Szabó Péter doktorandusszal, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatójával, a Másfélfok szerzőjével beszélgettünk.

Az Alföldön és a Duna középső szakasza mentén 1901 óta 15–17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet legalább 25 Celsius-fok volt – olvasható a HungaroMet elemzésben.

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében - derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Az idei június végén Európát sújtó rendkívüli hőhullám (Spanyolországban 46 Celsius, Olaszországban és Portugáliában 39–42 Celsius) főként az éghajlatváltozás térnyerésének egyik drámai tünete. A példátlan hőhullámmal szembesülve Dél-Európa legtöbb városának elöljárói fokozzák erőfeszítéseiket a legkiszolgáltatottabbak védelme érdekében.

Irakban 80 éves mélypontra apadtak a vízkészletek, az Ibériai-félszigeten 12-13 fokkal melegebb van és a következő napokban hőmérsékleti rekordok fognak megdőlni. Az időjárási szélsőségek az előttünk álló évtizedekben humanitárius válságot okozhatnak a Közel-Keleten – figyelmeztetett az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Kutatóintézet vezető elemzője.

Magyar ökológusok két évtizeden át vizsgálták a Homokhátság őshonos gyepeit, és aggasztó eredményre jutottak: ha így folytatódik a klímaváltozás, Petőfi Kiskunságában az árvalányhajat és a kék szamárkenyeret távoli tájak melegkedvelő, egzotikus növényei szoríthatják ki.

Egyre gyakrabban érik el Magyarországot a Szaharából származó porviharok. Ezek az alacsony porkoncentrációjuk miatt egyelőre nem okoznak kárt a mezőgazdaságban és az egészségre sem ártalmasak, de ez nem biztos, hogy így is marad.