eur:
402.8
usd:
372.11
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
Atalai Zsuzsanna háziorvos beadja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájából készített oltóanyagot egy idős nőnek a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház oltópontján 2021. február 7-én. A védőoltásra regisztrált legidősebbek közül február 4. és 7. között minden háziorvosi praxisból hat idős embert kórházi oltóponton oltanak be a Pfizer-BioNTech vakcinájából készült oltóanyaggal, 1080 háziorvos pedig maga is beolthat 10-10 regisztrált idős embert az amerikai Moderna cég oltóanyagával.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Komoly jele van annak, hogy máris hat az oltás a briteknél

A halálozási számok egyre javulnak a legveszélyeztetettebb idős korosztályon belül Nagy-Britanniában: úgy tűnik, az immunizáció gyümölcse kezd beérni.

A nyolcvan év fölöttiek körében drasztikusan visszaesett az igazolt koronavírusos esetek számára vetített halálozások aránya (case fatality rate, azaz CFR), számol be róla a Sky News tudósítása szerint az Oxfordi Egyetem bizonyítékokon alapuló orvoslással foglalkozó központja. A Daniel Howdon, Jason Oke és Carl Heneghan által végzett analízis eredménye szerint

harmadával esett vissza a halálozási arány

a nyolcvan év fölöttiek esetében, illetve a fiatalabbaknál is tapasztaltak javulást, igaz, az egyelőre még csak 8 százalékos.

A vakcinák hatásával kapcsolatos adatok egyelőre még nem véglegesek, mivel az oltások első adagjának beadását követően néhány héten belül alakul ki valamiféle immunválasz, aminek a halálozások arányára gyakorolt hatása további hetek alatt figyelhető meg, a lappangási idő figyelembe vételével.

Az adatok ugyanakkor mutathatják az első jelét annak, hogy az oltások valóban hatásosak. Daniel Howdon a következőképp vélekedik:

"Az eredmények arra utalnak, hogy a halálozási arány nagy mértékben csökken az oltás szempontjából kiemelt fontosságú korcsoportokon belül,

és összhangban vannak a vakcinázás hatásával kapcsolatos kezdeti megállapításokkal, melyek a halálozási arányok csökkenését jelezték előre".

Szerdán már átlépte a 13 milliót a Nagy-Britanniában egy adaggal beoltottak száma, több mint félmillióan pedig már a második adagnyi vakcinát is megkapták az országban.

A biztató kutatási eredmények nyilvánosságra hozatala egybeesett a WHO ajánlásával, melyben az AstraZeneca és az oxfordi Egyetem közös koronavírus elleni oltását minden korosztály számára ajánlották. Korábban aggályok merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy a vakcina az idősebb korosztály tagjait nem védi meg.

Nagy-Britanniában jelenleg az AstraZeneca oltása mellett a Pfizer szerével oltanak. Ahogyan azt a fenti, frissülő grafikon is mutatja, 100 emberre 20 beadott oltás jut jelenleg az országban, amellyel csak az Egyesült Arab Emirátusok és Izrael tudja felvenni a versenyt, azonban ezeknek az országoknak jóval kisebb populációt kell immunizálniuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. április 1. 04:08
×
×
×
×