eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által közreadott kép az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 ellen az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet kifejlesztette oltóanyagról, a Gam-Covid-Vakról a moszkvai intézetben 2020. augusztus 6-án. A vírus ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina árusítását a tervek szerint augusztusban elkezdik Szputnyik V néven.
Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI)

Miben különbözik az AstraZeneca és a Pfizer oltása? Itt a magyarázat

Kemenesi Gábor soraiból kiderül, hogy a vakcinákból a világnak hamarosan elegendő mennyiség áll majd rendelkezésére.

Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa szerint a modern kori tudomány legnagyobb vívmánya, hogy az emberiség képes tömeges megbetegedéseket és járványokat megelőzni oltások segítségével.

"Az a tény, hogy az új koronavírus genetikai kódjának januári megismerését követően 10 hónappal már engedélyezett vakcina készülhetett, az új technológiák sikerességének köszönhető. A járványok elleni küzdelem és a vakcinák történetének egyik mérföldkövét jelöli ki a modern vakcinatechnológiák előretörése a mostani világjárvány során" - vélekedik a tudós az MTA által nyilvánosságra hozott közlemény szerint. "Természetesen a Covid-19 által okozott pandémia soha ezelőtt nem tapasztalt igényt támaszt a biztonságos és hatásos vakcina kifejlesztésére, így nem meglepő, hogy nem csupán a harmadik generációs vakcinák, hanem az összes ismert vakcinafejlesztési technológia is képviselteti magát a fejlesztési versenyben" - tette hozzá.

A vakcináknak két csoportját különíti el

  • elölt (inaktivált) kórokozóra
  • gyengített (attenuált) kórokozóra épülő.

Mint leírta, a harmadik generációs technológia alapját az a megközelítés adja, hogy "az immunogenitásban szerepet játszó kulcsfehérje vagy kulcsfehérjék elkészítését a szervezetre kell bízni, mivel

csupán a fehérje előállításához szükséges nukleinsav-molekulát juttatják be a szervezetbe".

Felidézte, ilyen a december 2-án engedélyezett Pfizer/BioNTech mRNS-alapú vakcinája is Nagy-Britanniából.

A harmadik generációs vakcinatechnológiáknak azonban van egy "vektorvakcinának" nevezett csoportja is: ezekben egy a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza. Így a vektorként felhasznált,

betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént.

A vektorként használt vírus általában valamely humán vagy nem humán adenovírus módosulata, számos fejlesztő alkalmazza ezt a technológiát. Az orosz Gamaleya Intézet (Gamaleya National Center of Epidemiology and Microbiology) egy harmadik generációs, adenovírus-alapú vakcinát fejlesztett. Ebben az esetben a vakcina két dózisában két különböző adenovírus-vektort alkalmaznak (Ad5 és Ad26).

Az Oxford/AstraZeneca által fejlesztett vakcina egy csimpánzadenovírus-vektort tartalmazó, modern konstrukció.

Egy másik, klinikai tesztelési fázisban lévő vakcinajelölt (Merck /Themis Bioscience /Institut Pasteur) a kanyaróvírus egyik laboratóriumi gyengített törzsét használja vektorként. A vírusvektorokon alapuló technológiai megoldás abban a különleges helyzetben van, hogy éppen a Covid-19-világjárvány előtt, 2019 szeptemberében engedélyezték az Ebola-vírus-ellenes Ad26.ZEBOV/MVA-BN-Filo vakcinát, amely jelenleg is használatban van a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló Ebola-járvány megfékezésében.

Gyártás, terjesztés

Az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna 2021-ben 5,3 milliárd adag gyártását tervezi, ami az AstraZeneca vakcinájának dozírozásától függően

2,6–3,1 milliárd ember számára elegendő mennyiség.

Ehhez az orosz Gamaleya Intézet további 500 millió, külföldre szánt adagot tervez piacra juttatni. Ezek a számok igazolják leginkább a harmadik generációs vakcinák sikerességét – jelenleg a piacra szánt készítmények döntő többségét ezek a technológiák biztosítják.

Jelen állás szerint az Európai Unió 27 tagállama és 5 másik fejlett ország a rendelkezésre álló mennyiség nagyjából felét már lekötötte. Annak fényében, hogy ez a Föld lakosságának csak 13 százalékát fedi le, komoly aggályok merülhetnek fel a járvány hatékony kezelését illetően. Az egyenlő mértékű és kiegyensúlyozott elosztás érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (Gavi, the Vaccine Alliance) és a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) létrehozta a COVAX platformot, amely a fejlesztést, gyártást és elosztást hivatott világméretű szakmai koordináció alá vonni. Ez idáig 184 ország csatlakozott hozzá. A járvány hatékony megfékezéséhez egy nemzeteken átívelő fejlesztési és elosztási sémára van szükség. Az egyik fő célkitűzés az, hogy 2021-ben legalább 2 milliárd adag biztonságos és hatásos vakcina álljon rendelkezésre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×