Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszondát november 23-án indítottak útnak azzal a céllal, hogy kőzetmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetik a tudósokat az égitest eredetének és kialakulásának megértésében. Kínai közlés szerint mintegy kettő-négy kilogrammnyi kőzetmintát akarnak gyűjteni az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn.

New images from the Moon [CNSA/CLEP] pic.twitter.com/X99nVk0mHj

— Andrew Jones (@AJ_FI) December 1, 2020

CCTV-13 just ran this. #China #Moon #Change5 pic.twitter.com/gxXBNr7mz6

— Jonathan Amos (@BBCAmos) December 1, 2020

A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda. Leszállóegysége fog lyukat fúrni a Hold felszínébe, és robotkarjával kőzet- és talajmintákat gyűjt. Ezeket a felszállóegység veszi át, amely majd dokkol a Hold körüli pályán keringő visszatérő modullal.

A CCTV kínai állami televízió híradása szerint a következő két napban kezdi meg a leszállóegység a mintagyűjtést.

There are now--for a few days at least--3 operational Chang'e landers on the Moon. That's something. This is though merely the start of a new era of lunar exploration. We may have quite an exciting decade ahead. pic.twitter.com/Rv93DiOxvM

— Andrew Jones (@AJ_FI) December 1, 2020

Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Holdról. Korábban a Szovjetuniónak három robotizált, az Egyesült Államoknak pedig hat emberes misszió során sikerült mintákat hozni a Holdról. Az amerikai Apollo-missziók mintegy 380 kilogramm, a Szovjetunió mintegy 300 gramm holdkőzetet hozott a Földre.