eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Oberlander Eliezer hászid fiatalember, Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi vezetőjének fia, aki enyhe tünetekkel átesett a koronavírus-fertőzésen vérplazmát ad már másodszor a budapesti Plazma Szolgálat egészségügyi centrumban 2020. május 21-én. A fertőzésen átesettek vére ellenanyagot tartalmaz. A szakemberek jó eredményeket értek el a vérplazma-terápiával is, több ember életét sikerült megmenteni. A donorjelöltek jelentkezését a koronavirusplazma.hu oldalon is várják.
Nyitókép: MTI/Demecs Zsolt

Új tanulmány a plazmaterápia hatásáról

Nincs számottevő hatása az új típusú koronavírus miatti tüdőgyulladásban szenvedők gyógyulási vagy túlélési esélyeire annak, ha már felépült betegek vérplazmájával kezelik őket - írták egy orvosi tanulmányban.

A The New England Journal of Medicine című szakfolyóiratban megjelentetett cikk egy argentin klinikai kísérlet adatai alapján jutott arra, hogy a vérplazmakezelésben részesülő betegek felépülési és túlélési esélyei nem sokkal jobbak azokéinál, akik placebót kaptak.

Októberben Indiában is végeztek hasonló kutatásokat, és ott is arra jutottak, hogy a vérplazmakezelés egyes tüneteket enyhíthet ugyan, de nem javítja jelentősen a betegek felépülési esélyeit.

Az argentin kísérletben 333, súlyos Covid-19-es tüdőgyulladásban szenvedő betegnek adtak vérplazmát vagy placebót, és 30 nap elteltével nem találtak jelentős különbséget a két csoport adatai között. A halálozási arány a plazmával kezeltek és a kontrollcsoport tagjai között is 11 százalékos volt, és

az életben lévő betegek tünetei sem mutattak lényeges különbséget.

Ventura Simonovich, a tanulmányt készítő csoport vezetője elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy az enyhébb tünetekkel küzdőknél hatásos lehet a vérplazmakezelés.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×