Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Kombókép különféle szájmaszkokat viselő genovai lakosokról 2020. április 16-án, a koronavírus világjárvány idején. Olaszországban 165 155-re nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma, 21 645-en életüket veszítették.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Luca Zennaro

Viselőjét és a gazdaságot is védi a maszk

A gazdaság lehetséges kiesését akár 15 százalékkal, egy billió dollárnyival csökkentheti az, ha maszkot viselünk.

Magyarországon szerdától egyes közterületeken is kötelező a maszkviselés a legfrissebb rendelkezéseknek megfelelően: azt már eddig is tudtuk, hogy a vírus átadását hatékonyan gátolja ez a viselet, most azonban az amerikai járványügyi hivatal, a CDC azzal kapcsolatos állásfoglalást adott közre, hogy a maszkok jelentősége ennél jóval nagyobb. Képesek ugyanis a viselőt jó hatékonysággal megakadályozni abban, hogy a mások által kilélegzett, aeroszolokhoz kapcsolódott vírusrészecskéket belélegezzék.

A CDC alapvetően a textilből varrott maszkok jelentőségét hangsúlyozta a szövegben, kiemelve azt is, hogy a több rétegű, szorosabban szőtt anyagból varrott maszkok jelentik az igazán hatásos védelmet ebből a típusból. Ezek adott esetben a sebészi maszk nyújtotta védettséggel is képesek felvenni a versenyt, ezért használatukat javasolják. Konkrét százalékarányokat nem adtak meg épp arra való tekintettel, hogy a sokféle, otthon készülő vagy a boltokban kapható maszk mindegyike más típusú védelmet tud biztosítani a viselőnek.

A javaslatokat kísérleti eredmények és epidemiológiai megfigyelések alapján készítették el, melyek a CDC értékelése szerint bizonyítják, hogy

a közösségi maszkviselés segít lelassítani a SARS-CoV-2 terjedését.

A maszkok előnye a vírust hordozók kibocsátásának mérsékelésében és a maszkot hordók megfertőződésének alacsonyabb esélyében rejlik. Az egyedi előnyöket növeli, ha a közösségek szintjén is elterjedt a maszkviselés.

A gazdaságra nézve jelentős az a feltételezés, miszerint 15 százalékkal csökkenti a teljes lezárások szükségességét, ezáltal a GDP 5 százalékét menti meg az, hogyha elterjedt a maszkviselés közösségi szinten. Korábban a szervezet még nem volt ennyire elkötelezett a maszkhordás mellett a Market Watch cikke szerint, akkor ugyanis még csak a vírus továbbadási esélyének csökkentését írták fel a mellett szóló érvek közé.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×