A marsjáró feladatai között szerepel – egyebek mellett – a vörös bolygó üledékes kőzeteinek vizsgálata, illetve a felszín alsó rétegeinek radarozása, miután a szakemberek úgy gondolják, hogy nagy mennyiségű jeget, akár még – a nagyobb nyomás miatt – vizet is találhatnak a mélyben – hívta fel a figyelmet az Arénában Boldog Ádám csillagász.

A szakember megjegyezte, a július végén útnak indított Perseverance (Állhatatosság) radarja norvég fejlesztés, és a RIMFAX nevet viseli, a skandináv mitológiából ismert Thor nagyanyja lova után. A marsjárót ellátták továbbá egy MOXIE nevű kísérleti egységgel is, aminek

a feladata, hogy a légköri szén-dioxidból oxigént állítson elő,

tehát, gyakorlatilag, mint egy növén, úgy funkcionál, természetesen eltérő kémiai folyamatokon keresztül – magyarázta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Intézetének munkatársa. A tervek szerint óránként körülbelül 10 gramm oxigént állít majd elő ez a berendezés, ami ugyan édeskevés a későbbi emberes küldetésekhez, de most nem is ez a cél, hanem az, hogy egyáltalán képes-e erre. Azonban, ha bejön a kutatók számítása, megépíthető lesz a MOXIE százszorosa – folytatta Boldog Ádám –, ami már nemcsak az emberi légzés, hanem

a rakétaüzemanyag-készítés szempontjából is sarkalatos lehet.

Ugyanis nagyságrendileg 30 tonna folyékony oxigén előállításár kellene képesnek lennie a majdani MOXIE-nak – tette hozzá.

Boldog Ádám a mostani Mars-misszió egy feladatáról, a talajminták begyűjtéséről szólva arról is beszélt, milyen jól be van biztosítva, hogy ezek ne károsodjanak. Mint magyarázta, a fúrást és a minták begyűjtését maga a marsjáró végzi, majd ezeket elzárja és elraktározza. Később, 2026-ban újabb egységek, egy keringető és leszálló fogják követni a vörös bolygóhoz a Perseverance-t egy több részből álló küldetés alkalmával. Utóbbi egy mini marsjáró, aminek a feladata az, hogy összegyűjtse és visszaszállítsa arra az állomásra a mintákat, ahonnan majd egy rakéta segítségével juttatják azokat a keringetőegységre, ami visszahozza végül a Földre. „Tehát, rendkívül összetett lesz a küldetés” – emelte ki a szakember

Az InfoRádió kérdésére azt is közölte, a keringetőegységet, aminek 2028 körül kell elérnie a Marsot, az Európai Űrügynökség (ESA) fogja elkészíteni, tehát egyelőre még nem is létezik.

A marsi talajminták pedig várhatóan 2031-ben fognak landolni a Földön.

A Perseverance jelenlegi feladat az, hogy 5 centiméter mélységből a mintákat begyűjtse, minden más szerep a későbbi misszióé lesz: így a begyűjtés és a visszaszállítás is. A begyűjtött minták Marsról az orbitális pályán keringő egységre történő eljuttatásáért a MAV-rakéta (Mars Ascent Vehicle), tehát a Marsról Felemelkedő Jármű gondoskodik majd.

Boldog Ádám rról is beszélt, hogy ahhoz, hogy a földi szennyezettség ne kompromittálja a kutatást, a marsjáró több tucat, a minták begyűjtésére szolgáló kapszulái közül ötöt üresen fognak hagyni, összehasonítandó, hogy amit azokban találnak, az bizonyosan a Földről származik, így nem kell figyelembe venni a valós minták esetében – magyarázta.

Űrturizmus és Mars-kolóniák

„Ó, hogyne, természetesen” – értett egyet a csillagász azzal, hogy már tényként kezelik, hogy emberek fognak lépni a Marsra. A NASA a jelenlegi Hold-programját is egyfajta felkészülésnek szánja a jövőbeni marsi utazásra, amely keretében nemsokára ismét embereket küldenek a déli pólushoz. Ennek pedig minden tapasztalatait hasznosítani akarják a későbbiekben a Marsra való utazáshoz – fogalmazott, megjegyezve, hogy ez utóbbi mikor lesz, az egy jó kérdés:

„általában mindig 20 évet kell hozzáadni ahhoz, ahol épp állunk”.

Szerinte az űrturizmus még nagyon messze van a marsi utaktól, de persze van aki sokkal optimistább ebben a kérdésben – fogalmazott Boldog Ádám, példaként említve Elon Muskot, aki meg van arról győződve, hogy kolóniák lesznek tíz éven belül a vörös bolygón. A magyar csillagász ellenben úgy látja, az űrturizmus jelenleg inkább a földköri utazások szintjén van, esetleg a nem túl távoli jövőben a Hold megkerülése is elképzelhető, amikre már vannak koncepciók.

A Nap és a hullócsillagok

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Intézetének munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy idén nyáron

a jövő héten lehet majd megfigyelni Magyarországon a legtöbb hullócsillagot.

Emlékeztetett, a Svábhegyi Csillagvizsgáló a Normafán látogatóközpontként is üzemel, ahol már egy speciális, hidrogén-alfa távcsőnek köszönhetően is megfigyelhető a Nap, amitől vörös színben látható az égitest. Ugyanakkor a protuberanciák, vagyis napkitörés-kezdeményeződések is kiválóan feltárulnak a segtségével. Sőt, egy másik szűrőnek köszönhetően a Nap forró felhőit is meg lehet csodálni,ezek kék színűek. Az éjszakai megfigyelésekkel kapcsolatban pedig az egyre magasabban lévő óriásbolygókra, így a Jupiterre és a Szaturnuszra hívta fel a figyelmet a tudós.

Mint mondta, a legtöbb hullócsillag a jövő héten szerda éjjel és csütörtök hajnalban lesz látható, bár a most érkező Perseidák a leghíresebb, azonban nem ez a legnagyobb. Például 2003-ban a Leonidák esetén óránként 3000 meteor volt látható, de egy 1833-as feljegyzés óránkénti 240 ezer meteor megfigyeléséről tanúskodik – mondta Boldog Ádám. Mint mondta, ez most nem várható, az óránkénti 60 is bőven kárpótlás lenne a tavalyiért, amikor telihold volt.

„Aki teheti, menjen ki, és nézze meg, ahogy ezeket az apró, porszemcse méretű égitestek elégnek a Föld légkörében”

– tanácsolta a szakember.