A BBC rendkívüli hírként számolt be arról, hogy az Oxordi Egyetem által kifejlesztett vakcina a humánkísérletek újabb szakaszában is eredményesnek bizonyult. A tesztbe bevont 1077 résztvevő mindegyikének a szervezete antitesteket és a fehérvérsejteket termelt, amelyek meg tudnak küzdeni a koronavírussal.

Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy bármennyire is biztató az újabb eredmény, még korai megmondani, hogy valódi védelmet jelent-e a fertőzéssel szemben, ezért most a kísérletek újabb, még több ember bevonásával szervezett fázisa következik.

Alok Sharma brit ipari miniszter már korábban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság kormánya megállapodást kötött az Oxfordi Egyetemen kifejlesztett Covid-19-oltás felvásárlásáról az AstraZeneca gyógyszercéggel. A szerződés értelmében Nagy-Britannia 100 millió vakcinához fog az elsők között hozzájutni, amint a szer hatékonysága bizonyítást nyer. (Emellett a brit kormány két másik fejlesztésből is előre leszerződött 60, illetve 30 millió dózisra.)

Az egyelőre ChAdOx1 nCoV-19 névre keresztelt oltóanyagot rekordgyorsasággal fejlesztették ki. Az alapja egy olyan vírus, amellyel korábban közönséges náthát tudtak előidézni csimpánzoknál. Ez alakították egy, a koronavírusra hasonlító vírussá, amely így megtaníthatja az emberi immunrendszert, hogyan védekezzen az új fertőzés ellen.

Az eddigi kísérletek az antitestek termelésére fókuszáltak, ezek a fehérjerészecskék az immunrendszer elemei, amelyek megtapadnak a vírusok felszínén, és így semlegesítik őket. A oxfordi kutatás azonban azokat a fehérvérsejteket is célozza, amelyek a teljes immunrendszert koordinálják, és meg tudják mutatni, hogy a szervezetben mely sejtek fertőzöttek, és azokat tudja megsemmisíteni.

A mostani kísérletben a védekezés mindkét fontos elemét aktivizálni tudták, a fehérvérsejtek száma az oltás után 14 nappal érte el a csúcspontját, míg az antitestek száma 28 nap után érte el a maximumot. A kutatás arra egyelőre nem tud választ adni, hogy mennyi ideig marad meg a védettség a vakcina beadása után.

Vannak azonban mellékhatásai is az oltásnak, de egyik sem volt eddig veszélyes: az alanyok hetven százalékánál tapasztaltak fejfájást vagy lázat, amely azonban gyógyszerrel könnyen csillapítható volt.

"Még sok a tennivaló addig, hogy kimondhassuk, a vakcinánk valóban segít a koronavírus-járvány legyőzésében, de reményt adnak ezek a kezdeti eredmények" – mondta Sarah Gilbert oxfordi professzor.

Az egyelőre nem lehet tudni, hogy az otlás révén valóban elérhető, hogy ne fertőzhessen meg az új típusú koronavírus, vagy legalább enyhébbek legyenek a tünetei. Ezért a következő klinikai fázisban már több mint tízezer emberen tesztelik majd az oltóanyagot, ráadásul nemcsak Nagy-Britanniában, ahol most már lassul a vírus terjedése. A tervek szerint az Egyesült Államokban, Brazíliában és a Dél-afrikai Köztársaságban is kipróbálják majd az új szert.

Van, aki máris olyan teszteket sürget, amelyekben szándékosan fertőznek meg koronavírussal önként jelentkezőket, csakhogy ez súlyos orvosetikai kérdéseket is felvet, mivel egyelőre ellenszer sincs a megbetegedésre.

A jelenlegi állás szerint optimális esetben év végére kaphat engedélyt a vakcina, és első körben a brit egészségügyben dolgozók, a magas kockázatú betegek és az idősek kaphatják meg, a teljes alkalmazása optimális esetben is csak 2021 második felében várható.