Az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköz az űrkutatás történetében a Nemzetközi Űrállomás, amelyet 1998-ban kezdtek kiépíteni az orosz Mir–2, az amerikai Freedom űrállomás, valamint az európai Columbus laboratórium egyesítésével, a Föld felszínétől 405 kilométer magasságban, alacsony Föld körüli pályán. A programban 16 ország vesz részt: az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Űrügynökség 11 tagállama mellett Japán, Kanada és Brazília. A Nemzetközi Űrállomás egyik oroszországi építésű moduljának élettartama azonban egy évtizeden belül lejár – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Zsombok Gábor, a Galileo webcast szakkommentátora. A szakértő kiemelte azt is, hogy a modulok alrendszerei idővel elavulnak, és érdemesebb lesz új modulokat, új állomásokat építeni, mint a régit fenntartani.

Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője múlt héten egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy el kell kezdeniük egy új űrállomás építését. Zsombok Gábor úgy magyarázta az új terveket, hogy a Nemzetközi Űrállomás orosz részét csatolnák le, azokat a modulokat, amelyeknek az üzemideje még nem jár le.

„Az űrállomás fenntartása 2024-ig százszázalékosan biztos, és valószínű, hogy még további négy évig fenntartják.

Ekkor lesznek az orosz részegységnek olyan moduljai, amelyekben még bőven marad üzemidő. Ezek után a modulokat az oroszok leválasztanák, és külön űrállomásként próbálnák meg tovább működtetni” – fejtette ki a szakértő, aki szerint ebben az oroszok nemzetközi, akár a magánszférából érkező megrendelőkre, vagyis űrturistákra is számítanak.

Az orosz bejelentés után Kína is nagyszabású terveket mutatott be: két év alatt, 11 misszióban építené fel saját űrállomását az úgynevezett Mennyei Palota Program részeként, amelynek keretében eddig két kísérleti űrállomást lőtt fel a kínai űrügynökség, de az egyik 2018-ban lezuhant és megsemmisült a Föld légkörében.

Zsombok Gábor közölte: a Nemzetközi Űrállomásban a kínaiak eddig politikai akadályok miatt nem vehettek részt, az amerikai fél nem járult hozzá.

A kínai űrállomás első modulja jövőre állhat pályára, amelyet majd két kutatómodul követhet.

Hozzátette, az Egyesült Államok szintén felújítaná és tovább üzemeltetné a Nemzetközi Űrállomás amerikaiak által épített részét, ez azonban már nem a NASA feladata lenne. A feladatot a NASA egy magáncégnek, az Axiom Space-nek adná ki.

Zsombok Gábor arról is beszélt,

az űrturistákért is folyna a verseny az orosz és a magánüzemeltetésű amerikai űrállomások között.

A NASA azonban már nem a Föld körüli alacsony pályán mozgó ember által épített űrállomásra, hanem az égitestek meghódítására koncentrál a jövőben, a Holdra szállás és a Mars-expedíció a következő lépés.