eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Világűr, 2018. szeptember 26.A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő német Alexander Gerst űrhajós Flickr-oldala által 2018. szeptember 26-án közreadott kép a Trami névre keresztelt szupertájfunról szeptember 25-én. Az ötös erősségű trópusi ciklon várhatóan szeptember 30-án éri el Japán és Tajvan térségét. (MTI/EPA/ESA/NASA/Alexander Gerst)
Nyitókép: MTI/EPA/ESA/NASA/Alexander Gerst

Az uniónak új és nagyratörő tervei vannak a világűrben

Több mint 700 milliárd forintnak megfelelő összeget költene el néhány év alatt az Európai Unió arra, hogy függetlenné váljon az EU űripara, és utolérje az Egyesült Államokat, valamint Kínát.

A SpaceX történelmi sikere nemcsak azt mutatta meg, hogy a magánszektornak igenis van keresnivalója az űriparban, hanem azt is, hogy újra kiéleződött az elmúlt években egyre fokozódó űrverseny. Miközben Elon Musk vállalata sikerrel juttatott embert a világűrbe, a kínaiak sem tétlenkedtek: 2019 nyarán egy hajóról indítottak útnak egy űrrakétát.

A versenyben az Európai Unió sem szeretne lemaradni – írja a Hvg.hu. Thierry Breton, az Európai Bizottság biztosa a Reutersnek adott interjúban azt mondta, emiatt az EU 2024-ig elhalasztja a Galileo nevű uniós navigációs rendszer utolsó műholdjainak telepítését, az így felszabaduló pénzügyi forrásokat pedig az újrahasznosítható rakéták, valamint egyéb más technológiák kifejlesztésére lehet majd költeni.

Emellett az Európai Unió egy 1 milliárd eurós (kb. 357 milliárd forint) megállapodást kötött a francia székhelyű Arianespace nevű céggel, hogy felpörögjenek a fejlesztések, valamint egy szintén 1 milliárd eurós alapot is létrehoztak European Space Fund (Európai Űralap) néven, hogy az űripari startup cégek forráshoz jussanak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×