Infostart.hu
eur:
362.64
usd:
314.91
bux:
146453.37
2026. július 30. csütörtök Judit, Xénia
Nyitókép: Wikipédia

Rájöttek, miért halhatott ki a neandervölgyi ember

Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.

Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens.

Daniel Garcia-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet (CENIEH) tudósa és kollégái több neandervölgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták. Megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is. Eredményeikről a Journal of Anatomy című tudományos lapban számoltak be.

A neandervölgyiek nagyjából 30 ezer évvel ezelőttig lakták az európai kontinenst, eltűnésük a tudományos világ egyik rejtélye. A faj örökítőanyagának megfejtésével meghatározták genetikai sokszínűségét, elemezték a különböző anatómiai jellemzőit fosszilizálódott maradványok segítségével - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Klasszikus neandervölgyi maradványok lelőhelyeinek térképe (Forrás: Wikipédia/120, Teemeah)
Klasszikus neandervölgyi maradványok lelőhelyeinek térképe (Forrás: Wikipédia/120, Teemeah)

"Az első nyaki csigolya, más néven az atlasz anatómiai variánsaira koncentráltunk. Ezek a variánsok szoros kapcsolatban állnak a genetikai sokféleséggel: minél nagyobb egy ilyen anatómiai variáns elterjedtsége, annál kisebb a populáció genetikai sokfélesége" - mondta Carlos A. Palancar, a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója.

A Homo sapiensnél az elmúlt években alaposan megvizsgálták az atlasz anatómiai változatait. A modern embernél az atlasz 1-2 különböző anatómiai variánst mutatott az esetek csaknem 30 százalékában.

A kutatás során, amelyben a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum mellett a Valenciai Egyetem is részt vett, a horvátországi Krapina lelőhelyről származó három csigolyát elemezték és az asztúriai El Sidrónból származó anyagot is felülvizsgálták.

A krapinai lelőhely mintegy 130 ezer éves, míg az El Sidrón nagyjából 50 ezer éves. Krapinából származik a legtöbb feltárt neandervölgyi-maradvány. Így ezek a minták különösen értékesek a faj genetikai sokszínűségének vizsgálatát tekintve, hiszen az egyedek valószínűleg ugyanahhoz a populációhoz tartoztak - fejtette ki García-Martínez.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: legkésőbb hétfőtől példátlan energiakrízis jöhet Magyarországon

Magyar Péter: legkésőbb hétfőtől példátlan energiakrízis jöhet Magyarországon

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) országos irányítóközpontjából jelentkezett a kormányfő friss információkkal az erőmű-leállásokról. Törvény készül arra, hogy a kormány beavatkozhasson és szükség esetén elrendelhesse a nagyfogyasztók lekapcsolását. Addig is a lakosságnak is van tennivalója.

Mit akar valójában Infantino és miért ennyire magabiztos?

Alaposan felkavarta a futballvilágot Gianni Infantino, a világszövetség pénzügyi sikereit mindennél többre tartó elnök legújabb akciója, amely előirányozta, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség eladná legfontosabb világversenyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.07.31. péntek, 18:00
Csörnyei Géza
a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×