Infostart.hu
eur:
397.61
usd:
343.04
bux:
101306.73
2025. július 28. hétfő Szabolcs
Nyitókép: Wikipédia

Rájöttek, miért halhatott ki a neandervölgyi ember

Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.

Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens.

Daniel Garcia-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet (CENIEH) tudósa és kollégái több neandervölgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták. Megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is. Eredményeikről a Journal of Anatomy című tudományos lapban számoltak be.

A neandervölgyiek nagyjából 30 ezer évvel ezelőttig lakták az európai kontinenst, eltűnésük a tudományos világ egyik rejtélye. A faj örökítőanyagának megfejtésével meghatározták genetikai sokszínűségét, elemezték a különböző anatómiai jellemzőit fosszilizálódott maradványok segítségével - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Klasszikus neandervölgyi maradványok lelőhelyeinek térképe (Forrás: Wikipédia/120, Teemeah)
Klasszikus neandervölgyi maradványok lelőhelyeinek térképe (Forrás: Wikipédia/120, Teemeah)

"Az első nyaki csigolya, más néven az atlasz anatómiai variánsaira koncentráltunk. Ezek a variánsok szoros kapcsolatban állnak a genetikai sokféleséggel: minél nagyobb egy ilyen anatómiai variáns elterjedtsége, annál kisebb a populáció genetikai sokfélesége" - mondta Carlos A. Palancar, a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója.

A Homo sapiensnél az elmúlt években alaposan megvizsgálták az atlasz anatómiai változatait. A modern embernél az atlasz 1-2 különböző anatómiai variánst mutatott az esetek csaknem 30 százalékában.

A kutatás során, amelyben a madridi Természettudományi Nemzeti Múzeum mellett a Valenciai Egyetem is részt vett, a horvátországi Krapina lelőhelyről származó három csigolyát elemezték és az asztúriai El Sidrónból származó anyagot is felülvizsgálták.

A krapinai lelőhely mintegy 130 ezer éves, míg az El Sidrón nagyjából 50 ezer éves. Krapinából származik a legtöbb feltárt neandervölgyi-maradvány. Így ezek a minták különösen értékesek a faj genetikai sokszínűségének vizsgálatát tekintve, hiszen az egyedek valószínűleg ugyanahhoz a populációhoz tartoztak - fejtette ki García-Martínez.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Apokaliptikus erdőtüzek pusztítanak Délkelet-Európában

Apokaliptikus erdőtüzek pusztítanak Délkelet-Európában

Tűz pusztít Törökországban, Görögországban, Albániában és Koszovóban is. A hőség, a szárazság és az erős szél több száz tűzoltót állít próba elé. A katasztrófa legsúlyosabb gócpontja jelenleg Törökország negyedik legnagyobb városánál, Bursánál található.

Balogh László: Budapesten az átlaglakás nemrég még luxusnak számított

Az albérletpiacon kisebb ütemben nőnek az árak, mint az eladó ingatlanoknál, de a felsőoktatási tanulmányaikat kezdők helyzete így sem könnyű –fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője beszélt az Otthon Start program ingatlanpiaci hatásairól és arról is, hogy Magyarországon európai viszonylatban kiemelkedően nőttek az ingatlanárak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.29. kedd, 18:00
Ferencz Orsolya
űrkutatásért felelős miniszteri biztos
Megjelent a nyugdíjas élelmiszer-utalványról szóló rendelet

Megjelent a nyugdíjas élelmiszer-utalványról szóló rendelet

Hivatalossá vált: a kormány a Magyar Közlöny 88. számában kihirdette a 226/2025. (VII. 28.) Korm. rendeletet, amely részletesen szabályozza a nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára juttatandó 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány rendszerét. A jogszabály gyakorlatilag megerősíti a korábban ismertetett terveket, ugyanakkor részletes technikai szabályokat is tartalmaz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×