Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Egy új kutatás szerint az iskolák bezárása nem elég hatékony fegyver

A világ diákjainak 91 százaléka nem jár most iskolába, de az előzetes vártnál ennek kisebb a hatása a járvány terjedésére.

Az iskolákat szerte a világon bezárták, hogy ezzel is gátolják a koronavírus terjedését, de most egy új kutatás, amelyet a CNN ismertetett, megkérdőjelezi a százmillió életét felforgató óvintézkedés hatékonyságát, és azt állítja, hogy jóval kisebb a hatása a járványra, mint előzetesen gondolták.

A University College London kutatási modelljéből az derült ki, hogy az iskolai korlátozásokkal a halálesetek 2-4 százalékát lehetett megelőzni, jóval kevesebbet, mint bármelyik másik távolságtartási intézkedéssel.

A hétfőn publikált jelentést szerint, amely nemcsak az új koronavírus, hanem a SARS, a MERS és az influenza terjedését is vizsgálta, a teljes iskolaszünet hatása "nagyon gyenge". Már a SARS-járcány idején is arra jutottak, hogy ez az intézkedés szinte hatástalan.

A mostani fertőzésnél a diákoknál legfeljebb gyenge tüneteket tapasztaltak, az igazolt betegek között az arányuk a legerősebben tesztelt országban, az Egyesült Államokban 2 százalék alatt van. Ugyanakkor az iskolai intézkedéseket elsősorban azért hozták meg, mert a gyerekek könnyen megfertőzhetnek náluk veszélyeztetettebb embereket.

A kutatók szerint más betegségek esetében hatásos lehet ez a módszer, de a teljes iskolabezárás helyett kevésbé drasztikus lépésekkel is kordában lehetne tartani a gyerekek fertőzéseit, különösen, ha nagyon elhúzódik a vészhelyzet. Eltolt órarendet, szigorú orvosi ellenőrzést és a tüneteket mutató diákok elkülönítését javasolják.

Ez persze csak egy tudományos vélemény, mások óva intenek a következtetésektől, és arra figyelmeztetnek, hogy a többi óvintézkedéssel együtt erre is szükség van a hatékony védekezéshez.

Az UNESCO adatai szerint 188 országban szünetel az iskolai oktatás, diákok 91 százaléka nem jár most iskolába, nagyjából 1,6 milliárd fiatal tölti otthonában a napjait az iskola helyett.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×