Infostart.hu
eur:
354.24
usd:
311.55
bux:
139624.46
2026. június 25. csütörtök Vilmos
Nyitókép: Pixabay

Elkerülhetetlen, hogy csatamezővé váljon a kibertér

Jeremy Straub, a Észak-Dakotai Állami Egyetem kutatója szerint egy kibertámadás pusztítása akár egy atombombáéval is felérhet.

Több biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint is elkerülhetetlen, hogy bekövetkezzen a digitális világégés. Justin Fier volt amerikai hírszerző és a Darktrace kiberbiztonsági cég munkatársa szerint a háború már el is kezdődött - írja a Qubit.

Sokak számára nem titok már, hogy a Facebooktól a kínai titkosszolgálatig mindenki adatot gyűjt a felhasználókról, a kutatók szerint viszont a hírszerzésen túl valami olyasmire kell felkészülnünk, ami akár a 2001. szeptember 11-i terrortámadás vagy a hirosimai atomrobbantás szintjével lehet összemérhető.

Egy esetleges támadás az Egyesült Államok ellen olyan lenne, mint Pearl Harbor:

egyfelől ugyanúgy fogalommá válna, másfelől pedig egy elhúzódó háborúra számíthatnánk utána - fejtette ki Tarah Wheeler kiberbiztonsági szakértő.

Az eddigi - nyilvánosságra került - támadások többségének célja az információszerzés vagy a dezinformáció volt, de ez nem jelenti azt, hogy nem fog bekövetkezni valamilyen komolyabb csapás. Azt, hogy pontosan mit fognak támadni, még a szakértők is csak találgatják. Tarah Wheeler szerint ha az Egyesült Államokat vennék célba, a legvalószínűbb célpont a biztonságtechnológiai szempontból rosszabb állapotban lévő egészségügyi rendszer lenne, hozzáférhetetlenné téve az oltóanyagokat vagy mesemmisítve a gyógyszerkészleteket, esetleg a beültetésre váró embriókat. Egy jól összehangolt támadással azonban a tömegközlekedés vagy az adminisztráció is megbénítható lenne a szakértő szerint.

Az energiaszektor sincs biztonságban,

ugyanis már 2015 óta ismert, hogy több amerikai és ázsiai energiaközpontban malware-programok lapulnak, de az oroszok is támadtak már erőműveket Ukrajnában, valamint az Egyesült Államok hadserege is megpróbált már hozzáférni az orosz energiahálózathoz.

"Legalább húsz alkalommal indított támadásokat a Xenotime nevű hackercsoport amerikai erőművek ellen" - nyilatkozta egy kiberbiztonsági cég vezetője, kiemelve: az FBI figyelmeztetése szerint a célpontok között atomerőművek is szerepelnek. Egy ilyen erőmű sikeres támadásánál

az eredmény szélsőséges esetben egy új Csernobil is lehet.

A Pentagon az elhárítás mellett már a kárelhárításra is külön protokollt dolgozott ki: élesben tesztelték, hogy hogyan lehet újraindítani egy stratégiailag kiemelt objektum (például kórház vagy kormányépület) energiaellátását, ha le akarják választani azt a rendszerről.

De az áramellátás és az erőművek mellett a támadók nem feledkeztek meg a vízről sem: 2016-ban egy hackercsapat egy amerikai víztisztító üzemben megváltoztatta a folyamatban alkalmazott vegyszerek arányát. Az esetből csak azért nem lett nagyobb baj, mert a támadók nem értettek a víztisztítók működéséhez, de a legnagyobb problémát az jelentette, hogy a víztisztítóban egy 1988-as rendszer működött, amelynek a feltöréséhez nem kellett szuperhackernek lenni. A víz megmérgezése mellett a gátak megnyitásával is iszonyú pusztítást lehet végezni.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió is komolyan veszi a kiberfenyegetést

A kiberháborúnak van egy szó szerint vett háborús oldala is, ami miatt a NATO aggódik egyre jobban. A modern hadviselés, de már a modern élet is elképzelhetetlen a műholdak nélkül. Ha ezeknek a működésébe piszkálnak bele és ellehetetlenítik a GPS-eket, a telekommunikációt és a megfigyelést, akkor a katonai szövetség tagországai tehetetlenek lennének.

A Chatham House brit think-tank idén júliusban megjelent jelentése szerint a NATO által használt műholdakra a legnagyobb veszélyt Oroszország és Kína jelenti, mivel a két orzság saját műholdrendszerrel rendelkezik, így nem érintené őket az amerikai GPS vagy az Európai Unió Galileo navigációs rendszerének esetleges bénulása.

Címlapról ajánljuk
Kevesebb szót és keményebb dollárt hozhat Kevin Warsh a Fed élén

Kevesebb szót és keményebb dollárt hozhat Kevin Warsh a Fed élén

Jerome Powell Fedje válságokon lavírozó, adatfüggő stabilizátor volt. Kevin Warsh jegybankja ezzel szemben egyelőre egy inflációs horgonyt kereső intézményi reformkísérletnek tűnik. A tét nem csak az amerikai kamatszint. Ha a dollár erősebb lesz, annak hullámai elérhetik Európát, Közép-Európát és a magyar állampapírpiacot is.

Kormányszóvivői tájékoztató: 4 napig extrém hőség lesz, 38-40 fokokkal

Hatályba lépett a hőség-kormányrendelet, a hőség miatt péntek éjféltől rendkívüli tájékoztatási rend lép életbe. Az államigazgatásban ahol lehetséges, hétfőn és kedden home office lesz. Akár a 2022-es évszázados aszályhoz hasonló károkat fog okozni a mezőgazdaságban idén is a hőség. Még legalább 10-12 centivel csökkenni fog a Velencei-tó szintje. Nyitott, széles körű alkotmányozás lesz, a végén népszavazás hagyja jóvá – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón.
Új muníciót kapott az AI-trade - Mi történik a tőzsdéken?

Új muníciót kapott az AI-trade - Mi történik a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a technológiai részvényeket sújtó korrekció nyomás alatt tartotta a tőzsdéket még annak ellenére is, hogy a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, és a Hormuzi-szoros hajó forgalma szép lassan elkezdett normalizálódni. Úgy tűnik azonban, hogy a technológiai részvények újra erőre kaphatnak, hiszen a Micron memóriachipgyártó a tegnapi piaczárás után kifejezetten erős, és az elemzői várakozásokat jóval meghaladó negyedéves számokat közölt, miközben a Qualcomm jelentősen megemelte hosszú távú előrejelzését a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kereslet miatt - a két érintett részvény árfolyama elszállt, a bejelentések pedig újabb muníciót adhatnak az AI-trade-nek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×