A hordozórakéta közép-európai idő szerint 11 óra 13 perckor indult a dél-indiai Madrásztól 80 kilométerre északra fekvő Szriharikóta űrközpontból.

A csandraján szanszkrit nyelven holdjárművet jelent, az lesz a feladata, hogy szeptembertől a Hold déli sarkán landolva a víz nyomai után kutasson, amelynek jelenlétét az előző indiai Hold-misszió, a Csandraján-1 már megerősítette.

A Csandraján-2 fellövését egy héttel ezelőtt elhalasztották technikai probléma miatt.

A kilövés pillanatai 25:30-tól:

Launch of Chandrayaan 2 by GSLV MkIII-M1 Vehicle https://t.co/P93BGn4wvT

— ISRO (@isro) 2019. július 22.

A legénység nélküli űrszonda missziója mintegy 10 milliárd rúpiába (42 milliárd forintba) kerül. Ha a Csandraján-2 sikeresen végrehajtja küldetését, India a negyedik ország lesz az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely megveti lábát a Holdon.

A GSLV-Mk-III rakéta vitte a világűrbe a Csandraján-2-t, amely majd a Hold körül kering, és a Vikram holdraszálló egységet, valamint a Pradzsán holdjárót. A mintegy 50 napig tartó út után a leszállóegység "puha", irányított landolást hajt végre szeptember elején a Hold felszínén. A landolás időpontját nem tolják későbbre a misszió indításának elhalasztása miatt.

"A landolás előtti utolsó 15 perc lesz a legizgalmasabb számunkra" - mondta K. Sivan, az Indiai Űrkutató Szervezet (ISRO) vezetője. "Ez az ISRO valaha végrehajtott legkomplexebb missziója" - tette hozzá.

Az indiai holdraszálló egység és a holdjáró az égitest olyan pontjára érkezik, ahol korábban nem szállt le űrmisszió.

Az indiai lesz az idei harmadik landolási kísérlet a Holdon, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.

A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. Az indiai űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon.

A Csandraján-2 küldetését eredetileg az orosz Roszkoszmosszal együttműködve tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India a technikai különbségek miatt megszakította az együttműködést.