Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Megfejtették a Pató Pálok titkát

Két agyi terület felelős a halogatásért - állapította meg egy német kutatócsoport, amely azt vizsgálta, mi állhat amögött, hogy egyes emberek inkább halasztanak későbbre tennivalókat ahelyett, hogy azonnal elvégeznék azokat.

A bochumi Ruhr Egyetem szakértői 264 nőt és férfit vizsgáltak MRI segítségével. Elemezték az egyes agyi területek méretét és működési hálózatukat. Emellett minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amely a tevékenységeik feletti kontroll képességét vizsgálta.A tudósok a Psychological Science című lapban mutatták be eredményeiket.

A szakértők arra jutottak, hogy azoknál, akik kevésbé képesek kontrollálni tevékenységeiket, nagyobb az amigdala mérete, ráadásul kevésbé volt hangsúlyos az amigdala és az úgynevezett dorzális ACC közötti kapcsolat.

Az amigdala feladata, hogy megítéljen egy adott szituációt, annak kimenetelét és hogy figyelmeztesse az egyént egy cselekvés esetleges negatív következményeire.

A dorzális ACC információt gyűjt egy cselekvés esetleges kimeneteléről ahhoz, hogy kiválassza, melyik cselekvést válassza. El is nyomja az egymással "versengő" cselekedeteket és érzelmeket, hogy a kiválasztott tett sikeresen végrehajtható legyen.

"A nagyobb térfogatú amigdalával rendelkezők jobban tartanak tetteik negatív következményeitől, ezért hezitálnak és halogatnak dolgokat" - mondta Erhan Genc kutató.

"Az amigdala és a dorzális ACC közötti, alacsonyan funkcionáló kapcsolat tovább növeli ezt a hatást" - tette hozzá.

A kutatócsoport szerint bár a tettek kontrollálásának egyéni különbségeinek jelentős hatása van az egyén személyes és professzionális sikereire, mentális és fizikai egészségre, ennek idegtudományi alapjai egyelőre igen kevéssé ismertek.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×