Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Amikor az agyunk nem engedi a váltást

Máshogy jár a dzsesszzongoristák és máshogy a klasszikus zenét játszó zongoristák agya: különböző agyi folyamatok játszódnak le náluk, amikor zongoráznak, még akkor is, ha ugyanazt a darabot játsszák.

Keith Jarrett világhírű dzsesszzongoristát egyszer arról kérdezték, elképzelhetőnek tartja-e, hogy egy koncerten klasszikus zenét és dzsesszt is játsszon. "Nem, szerintem az őrület lenne. A rendszer mindkét irányban különböző kapcsolókörökből épül fel" - idézte hétfőn a zenész válaszát a lipcsei Max Planck Intézet, amelynek kutatói most felfedezték, hogy e mögött idegtudományi magyarázat állhat.

A zenélés különböző képességek bonyolult összjátéka, amely tükröződik az agyi struktúrákban is. Az intézet munkatársainak felismerése szerint ezek a képességek sokkal kifinomultabban mutatkoznak meg az agyban, mint azt eddig feltételezték. Az eredmények segíthetnek annak megismerésében, milyen univerzális folyamatok játszódnak le zenélés közben.

A kutatók szerint az ok az lehet, hogy a két zenei stílus más képességeket követel meg a zenésztől.

"Zongorázás közben az agyban különböző folyamatok zajlanak, amelyek megnehezítik a váltást egy másik zenei stílusra" - mondta Daniela Sammler, a tanulmány vezetője.

Lényeges különbség a mozgás tervezése zongorázás közben. Elméletileg stílusirányzattól függetlenül a zongoristának tudnia kell, melyik billentyűt melyik ujjal nyomja le. Zenei irányzatonként eltérő azonban ennek a két lépésnek a súlyozása.

  • A klasszikus zenét játszók a második lépésre, a hogyanra koncentrálnak. Számukra az fontos, hogy egy darabot technikailag kifogástalanul és nagy személyes kifejezőerővel adják vissza.
  • A dzsesszzenészek elsősorban a "mit"-re koncentrálnak: fel vannak készülve arra, hogy improvizáljanak és játékukat meglepő harmóniákhoz igazítsák. "A dzsesszzongoristáknak a harmóniák tervezésében gyakorolt flexibilitása az agyukban is megmutatkozik zongorázás közben" - emelte ki Roberta Bianco, a tanulmány fő szerzője.

Az összefüggéseket 30 profi zongorista segítségével figyelték meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×