Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik

Kétmillió éve nem változott az emberi kéz

Kétmillió éve az emberi kéz már egyáltalán nem fejlődött - vélik egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a tanzániai Olduvai-szurdokban feltárt 1,84 millió éves ujjcsontmaradvány vizsgálata alapján, a fosszília szerintük a legkorábbi "modern emberszerű kéz" részét képezheti.

A madridi székhelyű Afrikai Evolúciós Intézet (IDEA) kutatócsoportja a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányában arra kereste a választ, hogy mikor szállt le az ember elődje a fáról és hogyan kezdett el kőeszközöket használni - írta szerdán az iflscience.com tudományos portál.

Az emberek és a csimpánzok általános vélekedés szerint egy közös őstől származhatnak, amely úgy 13 millió évvel ezelőtt élt. De az, hogy az ember különálló evolúciós fejlődése miként zajlott le, a részletek tekintetében még mindig rejtély. A kutatás egyik fontos része a csimpánzok és az emberek kezének tanulmányozása, hogy kiderüljön, hogyan változott a végtag az idők múlásával.

Az IDEA tudósai a legkorábbi "modern emberszerű kéz" maradványát fedezték fel a tanzániai Olduvai-szorosban: a csont 1,84 millió éves. A kutatók szerint egy meg nem határozott modern megjelenésű emberszabású leszármazott csontja lehetett, amely hasonló a Kelet-Afrikából származó Homo erectushoz és olyan más ősi emberszerűekkel élt együtt, mint a Paranthropus boisei és a Homo habilis. A fellelt kézcsont azonban jobban hasonlított a modern emberére, mint a többieké.

Az olduvai emberféle (OH) ujjperccsontja arra utal, hogy az emberi kéz már az evolúció elején elnyerte mai formáját, és azóta alig változott. A 3,6 centiméter hosszú lelet az egyik kéz kisujjából származik, és azért kiemelkedő a jelentősége, mert a csont egyenes.

Akadnak korábbi kézleletek, ám azok ujjai görbültek - tehát alkalmasabbak a fákon zajló életre. "A felfedezés azt mutatja, hogy ez a faj százszázalékosan a földi élethez kötődött" - közölte Manuel Domínguez-Rodrigo, az IDEA szakembere.

Feltételezések szerint a mai ember ősei 2,6 millió évvel ezelőtt kezdték el az eszközhasználatot, bár egyes kutatások egészen 3,3 millió évig tolják ki ezt a korszakhatárt. Mindenesetre erre az időszakra a kéznek már alkalmasnak kellett lennie az eszközhasználatra. Erre azonban nagyon nehéz bizonyítékot találni, így aztán a mostani felfedezés ebből a szempontból is jelentőséggel bír.

A modern ember kezéhez való hasonlatosság azt a korábbi kutatást erősíti, amely arra az eredményre jutott, hogy a kezeink viszonylag egyszerűek. A fosszíliából ítélve kétmillió éve az emberi kéz egyáltalán nem fejlődött - jelentette ki Domínguez-Rodrigo.

Az egyenes kézcsontok kifejlődése lehetővé tette őseink számára, hogy könnyebben megfogjanak tárgyakat, amiben az is segített, hogy a hüvelykujj szembefordíthatóvá vált a többi ujjal.

Az emberi kéz evolúciójának pontosabb megértéséhez a felfedezett kézcsont mellett az ugyan ahhoz a kézhez tartozó további csontokat is meg kellene találniuk a kutatóknak vagy egy több mint kétmillió éves hasonló leletet - mondta Domínguez-Rodrigo.

Címlapról ajánljuk
Kitzinger Szonja: a balatoni strandéttermekben és street food büfékben is megjelentek az ínyenc falatok

Kitzinger Szonja: a balatoni strandéttermekben és street food büfékben is megjelentek az ínyenc falatok

14. alkalommal jelent meg a Magyar Konyha magazin nyári lapszámának mellékleteként a Balaton gasztrokalauz. A kiadvány idén megújult formában, a korábbiaknál szigorúbb válogatással mutatja be a tó környékének legjobb gasztronómiai helyeit, a szerkesztőség által legjobbnak ítélt TOP 100-at.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Történelmi bővülés után újabb nagy lépésre készül a Semmelweis Egyetem

Történelmi bővülés után újabb nagy lépésre készül a Semmelweis Egyetem

A Semmelweis Egyetem 492 orvostanhallgatója vette át diplomáját az MVM Dome-ban rendezett ünnepségen, ahol Merkely Béla rektor a hat évvel ezelőtt, a Covid-járvány idején indult évfolyam kihívásait és az egyetem fejlődését méltatta. A rektor kiemelte, hogy a Semmelweis mára Európa legjelentősebb háromnyelvű orvosképző intézményévé vált, és számos új klinikai területtel, valamint infrastrukturális fejlesztéssel gazdagodott. Orbán Gábor, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumi elnöke a mesterséges intelligencia térhódítása mellett az orvosi hivatás emberi oldalának fontosságát hangsúlyozta. Az ünnepséget követően az egyetem tízéves együttműködési megállapodást kötött a kaiserslauterni Westpfalz-Klinikummal, újabb németországi campust hozva létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×