Sokan úgy vélik, hogy a medencevíz gond nélkül kiengedhető a kertbe vagy a csatornába, a jogszabályok azonban ennél jóval szigorúbbak. A vegyszerrel kezelt fürdővíz ugyanis bizonyos feltételek mellett már szennyvíznek minősül, amelynek elvezetésére külön szabályok vonatkoznak – írja a Pénzcentrum.

A jogszabály szerint szennyvíz minden olyan víz, amelyet fogyasztási vagy egyéb tevékenység során használtak, és ennek következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minősége megváltozott, illetve vízszennyező anyagot tartalmaz.

A medence vize a következő okok miatt válhat szennyvízzé:

• vegyszerhasználat: A fürdővíz tisztításához használt klór, algaölők és egyéb stabilizáló készítmények olyan vegyszerek, amelyek megváltoztatják a víz kémiai összetételét, és toxikus hatásuk miatt ártalmasak lehetnek a környezetre vagy a szennyvíztisztító telepek élővilágára.
• szennyeződések: A használat során a vízbe kerülő szerves anyagok és egyéb szennyeződések miatt a víz minősége romlik, így az közvetlen bevezetés esetén vízszennyezést okozhat.

A medencetulajdonosokra több típusú bírságot is kiszabhatnak, amennyiben nem tartják be a vízvételre és az elvezetésre vonatkozó szabályokat, így például a szabálytalan vízelvezetésért és csatornahasználatért:

• csapadékvíz-elvezetőbe való ürítés: Szigorúan tilos a szennyvizet csapadékvíz-elvezető csatornába vezetni. Ha a tulajdonos a medence vizét a csapadékcsatornába engedi, vízvédelmi bírsággal sújtható. Ennek nincs fix összege, a mértékét a környezetkárosítás, a kibocsátott mennyiség és a szennyezőanyag alapján számítják ki.
• illegális csatornabekötés: Ha a medence vizét engedély nélkül vezetik a közcsatornába, az szolgáltatótól függően akár 500 ezer forint kötbért vagy pótdíjat is vonhat maga után. (Emellett 5 évre visszamenőleg kiszámlázható a csatornadíj és a vízterhelési díj is.)
• határérték túllépése: Ha a leeresztett vízben a káros anyagok (például aktív klór) koncentrációja meghaladja a rendeletben meghatározott küszöbértéket (klór esetén ez 30 g/m³), csatornabírságot kell fizetni. A csatornabírság 2025 óta kétszeresére emelkedett, de ez sem fix összeg: a szennyezés alapján számítják, majd a megállípatott alapbírság összegét megkétszerezik.

Az 50 köbméter feletti hasznos térfogattal rendelkező medencékre már külön szabályok vonatkoznak: az ekkora térfogatú medencék létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges. A nagyobb medencék ürítését előre egyeztetni kell a szolgáltatóval, és az ürítés előtt legalább egy héttel meg kell szüntetni a vegyszeres kezelést. Az ürítés intenzitása nem haladhatja meg a 100 liter/percet. Ezek megszegése a biológiai tisztítási folyamatok veszélyeztetése miatt szankcionálható.

A vízvétellel is szabályt szeghetünk:

• locsolómérőről való töltés: Szigorúan tilos a medencét locsolási célú mellékvízmérőről feltölteni. Ennek észlelése esetén a szolgáltató visszavonhatja a locsolási kedvezményt és a mellékmérő engedélyét.
• vízkorlátozás idején történő töltés: Ha vízkorlátozást rendelnek el, a medence feltöltése – mérettől függetlenül – tilos, és büntetést von maga után. Az érintett településeken 50-500 ezer forint közötti közigazgatási bírság is kiszabható, de nincs országosan egységes összeg, az helyileg szabályozott.

A házi szennyvíztisztítókkal sem árt vigyázni: aki saját házi szennyvíztisztítóval rendelkezik, az bírságot ugyan nem fog kapni érte, viszont kárt tud okozni saját magának. A medencevíz egyszerre történő, nagy mennyiségű leeresztése ugyanis kimossa a tisztítást végző mikroorganizmusokat, ami a berendezés működésének leállásához és környezetszennyezéshez vezethet. Ennek helyreállítása pedig jelentős költség.