Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában
Nyitókép: InfoRádió

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.

Hőségrekordok dőltek az elmúlt napokban, és a Balatonnak is alacsony a vízállása, de a Velencei-tónál sokkal súlyosabb a helyzet, alig van benne víz. A kérdésre, hogy a Balatonnal megtörténhet-e, hogy szinte kiszárad, Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója azt mondta: 73 centiméter a Balaton vízállása, de ez a szám a laikusnak megtévesztő lehet: ez egy balti magasságot jelöl, nem 73 centi víz van a tóban. A medence középső területein 3–3,5–4 méterekről beszélünk – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: sokan nem tudják, milyen mély a keleti medence, Siófok és Zamárdi térségének sekélysége miatt azt gondolják, hogy ez egy sekély medence, miközben a legmélyebb átlagmélységekkel ott találkozhatunk a Balatonon. A legmélyebb pont a Tihanyi-kút esetében 11-12 méter.

„Szóval egészen távol vagyunk a Balaton kiszáradásától, ne is hasonlítsuk a Velencei-tó vízmennyiségi viszonyait a Balatonhoz”

– mondta Vasas Gábor, aki ezzel együtt azt is kiemelte, hogy a Balaton közvetlen partvonalán a vízmélységek drasztikusan szélsőséges értékeket is fel fognak tudni venni a következő időszakban.

„Ha odamegy egy influenszer, és az éppen feliszapolódott területet mutatja, hogy itt sétálok a kiszáradt Balaton medrében, ezzel nehéz mit kezdeni. Ha jön a nyár, akkor Magyarországon – „nekünk Mohács kell” – alapon mindig hatalmas hisztériakeltés van a Balaton esetében, akár ha 110 centiről 108-ra lemegy a vízszint, akár ha 100-ról 99-re.

Mintha a környékbeli országok turisztikai hivatalai pénzelnék az itteni hisztériakeltést, nagyon mellélövünk ezzel

– hangsúlyozta.

Az elmúlt évtizedekben a Balaton és más vízterek esetében is megszokhattuk, hogy nem lesz tartható, hogy mindig centiméter pontosan ugyanannyi a vízállás. Ezzel szembe kell néznünk – fogalmazott, hozzátéve: alkalmazkodni kell. Mert például azok a kövezések a Balaton partján, amelyeket természetesnek vesszük, és amelyekről azt gondoljuk, hogy a Balaton eleve így született, nagyrészt az '50-es, '60-as, '70-es években alakultak ki, ekkor betonozták le őket. Ezek helyett sokkal inkább alkalmazkodóképesebb területek kellenének, amelyekre egyébként megvan a társadalmi fogadókészség.

Azok a homokos Balaton-partok, amelyek emlékeztetnek például a régi turzásos, dűnés Balaton-parti területekre, több szempontból is jót tennének a tónak.

De a társadalomnak is egyszerűbb lenne, ha tudnánk alkalmazkodni, és könnyebben szembenézhetnénk olyan vízszintingadozásokkal, amelyet a tengerpartok, óceánok esetében méteres, néhány esetben több száz méteres, akár kilométeres vízmozgásokkal is abszolút el tud fogadni a társadalom. Szóval van mit alkalmazkodni. A Balaton a mi életünkben nem valószínű, hogy ki fog száradni, de szélsőséges állapotokat, vízszinteket fel tud venni, és erre az alkalmazkodás lenne a legjobb válasz – mondta Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az interjút Farkas Dávid készítette, a teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×