Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Ukrán és orosz országzászlók a sakktáblán lévő gyalogokon.
Nyitókép: Getty Images/ffikretow

Óriási lángok, hatalmas füst: most Szentpétervárt érte súlyos ukrán dróntámadás

Találat érte a környékbeli olajterminált is, ahol helyi sajtóforrások szerint hatalmas tűz ütött ki. Oroszország sok részén üzemanyaghiány van az olajfinomítókat érő sorozatos ukrán támadások miatt.

Súlyos ukrán dróntámadás érte az oroszországi Leningrád megyét – közölték szombatra virradóra orosz hivatalos források. Alekszandr Beglov, a megyében lévő Szentpétervár kormányzója megerősítette, hogy a mintegy hatmilliós város „nagyszabású dróntámadásnak lett kitéve”, hozzátéve, hogy találat érte a környékbeli olajterminált is, ahol egyébként helyi sajtóforrások szerint tűz ütött ki.

Alekszandr Drozgyenko, Leningrád megye kormányzója azt közölte, dróntámadás érte a Szentpétervártól mintegy 170 kilométerre északnyugatra, a Finn-öbölben található Viszock kikötőjét. Hozzátette, a légvédelem az éjszaka 72 ukrán drónt semmisített meg a régió fölött.

A Szentpétervártól délre lévő Pszkov régió fölött hivatalos források szerint több mint 30 ukrán drónt semmisítettek meg az éjszaka. A területen kisebb károk keletkeztek, megrongálódott egy, Velikije Luki városában lévő gyár is.

Az Ukrinform hírügynökség hozzátette, hogy 2026 júliusának elejéig az ukrán erők csapásai következtében Oroszország teljes tervezett olajfinomító kapacitásának 42,74 százaléka kiesett.

Az orosz védelmi tárca megerősítette a Leningrád megyét érő támadásokról szóló híreket, azonban cáfolta, hogy Szentpétervárt támadás érte volna. Hozzátette, hogy az éjszaka során a légvédelem 389 ukrán harci drónt semmisített meg az ország légterében.

Ukrajna az utóbbi időben fokozta az orosz energetikai célpontok elleni dróntámadásokat, a műveletek nyomán pedig Oroszország egyes részein már üzemanyaghiány is fellépett.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×