Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Irániak búcsúznak Ali Hamenei ajatollahtól, Irán volt legfõbb vallási és politikai vezetõjétõl a teheráni  Moszalla nagymecsetben 2026. július 4-én. Iránban július 4. és 9. között búcsúztatják a február 28-án amerikai-izraeli légitámadásban meggyilkolt vezetõt. A három naposra tervezett teheráni megemlékezés után a koporsót az Irán északkeleti részén lévõ, a síita muszlimok által szent városnak tekintett Komba viszik, ahonnan - rövid iraki kitérõ után - Hameneit szülõvárosában, a szintén spirituális jelentõséggel bíró Meshedben helyezik végsõ nyugalomra július 9-én.
Nyitókép: Altaf Qadri

Városról városra viszik a koporsót, megkezdődött Ali Hamenei ajatollah többnapos gyászszertartása

Megkezdődött szombaton Ali Hamenei ajatollah, Irán volt legfőbb vallási és politikai vezetőjének gyászszertartása, a csaknem egy héten át tartó megemlékezések első állomása Teherán. A fővárosban már kora reggel megnyitották az imatermet, ahol a légitámadásban megölt vezető koporsója található.

Az iráni médiában bemutatott felvételek szerint Hamenei, illetve vele együtt meggyilkolt családtagjai – egyik lánya, egy menye és egy unokája – koporsóját a Moszalla imaközpontban, egy üvegfal mögött lehet látni, a helyszínre pedig máris több ezren látogattak el. Megkezdődtek a gyászbeszédek is, amelyeket olykor „Halál Amerikára”, illetve „Bosszút"-kiáltások szakítanak félbe.

A beszédekben Hameneit mártírnak nevezik és felidézik a síita iszlám más, szentként tisztelt, gyilkosság áldozatává vált alakjait.

Korábban a városvezetés azt közölte, 15-20 millió embert várnak a megemlékezésre. Az ISNA iráni hírügynökség az oktatásügyi miniszter bejelentésére hivatkozva azt közölte, hogy több mint 5000 iskolaépületet nyitnak meg a fővárosba érkező gyászolók elszállásolására.

A szertartásra emellett már pénteken több külföldi hivatalos delegáció is érkezett, a többi között Oroszország, Libanon, Szaúd-Arábia, Katar, Afganisztán, Nicaragua és Kína is képviselőket küldött. Bár európai vezetőket nem hívtak meg, az IRNA iráni hírügynökség tudósítása szerint „több európai ország iszlám központja és hegemóniaellenes szervezete” képviselteti magát az eseményen.

„Mindazok, akik eljönnek a temetésre, a történelem jó oldalán állnak" - szögezte le a héten tartott sajtótájékoztatóján az iráni külügyminisztérium szóvivője, Eszmail Bagai.

Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államok fennállásának ugyancsak július 4-re eső 250. évfordulója alkalmából elmondott beszédében leszögezte, „teljesen kiütötték” Iránt. „Nagyon meg akarnak egyezni; mi meg adunk nekik egy hetet a temetésre” – fogalmazott.

A szombati tömegben egyébként helyszíni tudósítások szerint többen „Öld meg Trumpot!”-táblát tartottak a magasba.

Egyelőre nem tudni, a szertatáson részt vesz-e a meggyilkolt vezető fia és utódja, Modzstaba Hamenei, aki a háború kezdete óta nem mutatkozott nyilvánosan és a külvilággal csupán szöveges üzenetek útján kommunikál. Teherán ezt biztonsági okokkal magyarázza, többen azonban úgy vélik, az új vezető nagyon súlyos sebesüléseket szerzett abban a légitámadásban, amely az apjával végzett.

Az imaközpontot a szombati nap folyamán este nyolcig lehet látogatni. A háromnaposra tervezett teheráni megemlékezés után a koporsót az Irán északkeleti részén lévő, a síita muszlimok által szent városnak tekintett Komba viszik, ahonnan rövid iraki kitérő után Hameneit szülővárosában, a szintén spirituális jelentőséggel bíró Meshedben helyezik végső nyugalomra július 9-én.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×