Idén alig néhány tiszavirágot láthatott az, aki a Poroszló és Tiszafüred közötti Tisza-hídhoz, a Kis-Tisza csatornához, vagy a folyó Tisza-tó környéki szakaszához látogatott – írja a heol.hu.

A megyei portál szerint a korábbi években itt is repkedtek a kérészek, 2026-ban azonban elmaradt a rajzás. A látványos tiszainokai és szolnoki rajzások után csak a folyó felső szakaszán lehetett gyönyörködni a természeti jelenségben, ott is kurtán-furcsán, egy estén – teszik hozzá. Sőt, a folyó alsóbb szakaszán is hiába várták a tiszavirágzást.

Tálas László évek óta figyeli a rovarokat, rendszeresen vezet túrákat is a rajzás idején. A megyei lapnak azt mondta: „Az emberi hatás jelentősen befolyásolja a tiszavirágok életét, a Tisza-tó pedig tele van emberi tevékenységgel. A tó környékén akkor van rajzás, ha máshol nagyobb rajzások vannak. A tó az elmúlt évtizedekben eliszaposodott, márpedig a tiszavirág áramláskedvelő faj. Ha megáll a víz, nincs oxigén, nincs elegendő tápanyag, akkor ezek a kérészek sem élnek meg. Ők a partfalba vájt lyukakban élnek, ahol lábaikkal szűrik ki a beáramló vízből a táplálékot. Amint megáll a víz, a tiszavirág eltűnik, nem véletlen, hogy a tó környékén az öblítőcsatornákon szoktak tiszavirágot nézni.”

A természetbarát szerint a folyó duzzasztott szakaszain már nem élnek meg a kérészek. E rovarok életmódjáról keveset tudunk, mivel rejtőzködő életet élnek, csak a felszíni megfigyelésekre lehet támaszkodni velük kapcsolatban. Tálas László elmondta, a szakirodalom szerint ideális körülmények között 3 év alatt fejlődnek ivarérett rovarokká, emiatt vannak elő- és utórajzások is. Előbbiben azok az egyedek vesznek részt, amelyek három év alatt nem erősödnek meg eléggé a táplálékviszonyok miatt, és a következő évre halasztják a repülést. Az utórajzásban, amely augusztusig előfordulhat, szintén a főrajzás idején még nem elég erős egyedek vesznek részt.

Mint mondta, a tiszavirág indikátor faj, ha jó a vízminőség, akkor van tiszavirág, ha nem, akkor nincs. Ha van virágzás, él a folyó. A tavat mezőgazdasági céllal hozták létre, azonban mára turisztikai szerepe lett az elsődleges. A víz állapota nem jó. Lassan folyik, a Kisköre alatti szakaszon övzátonyok alakulnak ki, a víz a köveket középről a meder szélére rakja le.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságától néhány éve nyugdíjba ment természetvédelmi szakember szerint időről időre előfordul, hogy elmarad a tiszavirágzás, például a 2010-es árvíz idején is teljesen hiányzott. Ha nagy rajzás (gradáció) történik, akkor három év múlva szintén lehet nagyobb, ám ez attól függ, mennyi pete tudott felnőni. Egy nőstény 5-8000 petét rak le.

Tálas László szerint a Tisza alacsony vízállása miatt nem kell aggódni, a kérészek követik a vizet, igaz, a halak is, a kecsege például hosszú orrával rájuk specializálódott. A tiszavirágzást pedig várja a felszíni élővilág, a madarak is.