A meccset Jhon Arias 14. percben lőtt találata döntötte el a végig jobban és veszélyesebben futballozó dél-amerikaiak javára.

A Kansas City Chiefs stadionja a szokásos piros helyett ezúttal szinte teljesen sárgába borult a kolumbiai szurkolóktól, a csapatok viszont óvatosan kezdtek, mindkét fél ismerkedett az ellenfelével. Ugyancsak közös volt, hogy már az első negyedórában cserélnie kellett mindkét szövetségi kapitánynak sérülés miatt, Kolumbia a támadói közül Cordobát, míg Ghána a védői közül Senayát vesztette el. A különbséget az jelentette, hogy a labdát többet birtokló dél-amerikaiak az első helyzetüket gólra váltották, egy jobbról érkező beadást Arias lőtt belsővel a bal alsó sarokba.

Kolumbia az ivószünetig meddő mezőnyfölényben játszott komoly helyzetek nélkül, viszont a pihenő jót tett az afrikai csapatnak, mert átvette az irányítást, viszont a területet átengedő dél-amerikaiak a labdaszerzéseket követően gyors és hatékony ellentámadásokat vezettek, melyekben több veszély rejlett, mint a rivális lassú és körülményes akcióiban. Az első félidő úgy ért véget, hogy Vargasnak nem volt védenivalója, míg a túloldalon a ghánai hálóőrnek volt nagy védése a bekapott gól mellett.

A második félidőt nagyon jól kezdte Kolumbia, amely igyekezett eldönteni a továbbjutás kérdését, de Puerta lövését látványos vetődéssel védte Zigi, Diaz találatát pedig les miatt érvénytelenítették, majd Diaz ziccerét ismét a ghánai kapus hárította. Negyedóra után ismét visszavett a tempóból a dél-amerikai gárda, így újra a gyors kontrákra épített, a védekezéséről pedig közben mindent elárult, hogy Ghánának továbbra sem volt kaput eltaláló kísérlete. Az afrikaiak a hajrában sem tudtak újítani, így Kolumbia viszonylag könnyedén őrizte meg minimális előnyét a lefújásig, sőt, nagyobb különbséggel is győzhetett volna, ha nem véd újra nagyot Sanchez fejesénél Ati Zigi.