Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A Budapesti Erõmû Zrt. Kelenföldi erõmûvének kéményei és épületei a fõváros XI. kerületében, Hengermalom úton. MTVA/Bizományosi: Róka László  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Róka László

Ikonikus, 146 méteres budapesti építményt bontanak le

Lebontják a Kelenföldi Erőmű 146 méter magas kéményét, a munkák a terület helyreállításával együtt augusztus végéig tartanak.

Lebontják a Veolia csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőműjének 2005 óta használaton kívül lévő 146 méter magas kéményét, a munkálatok a terület helyreállításával együtt augusztus végéig tartanak – közölte a Veolia csoport.

A kémény 1979-ben épült , akkor azonban még csak 96 méter volt a megengedett magasság, végleges magasságát a 80-as években érte el, és évtizedeken át Kelenföld látképének meghatározó eleme volt. A kémény acéllemez részét 2015-ben eltávolították, csak az acélváz maradt meg, amelyet most szednek szét, az elbontott vas és acél mennyisége elérheti a 700 tonnát – írták.

A közlemény szerint a Kelenföldi Erőmű évtizedeken keresztül járult hozzá az országos energia-és hőellátáshoz, de az ezredfordulóra, hasonlóan más szocialista időkben telepített erőművekhez, technológiája elavult, leállították, majd elemeit sorra elbontották. A kémény lebontásával az utolsó része is eltűnik az erőmű 70-es évekbeli ipari technológiájának, amely nem kapott műemléki besorolást.

A fővárosi erőművek – Újpesti, Kispesti, Kelenföldi – technológiái 2002-2005 között megújultak. A Kelenföldi Erőmű új gőzkazánt, forróvíz kazánt és gőzturbinát kapott a hozzájuk tartozó új technológiai rendszerekkel együtt. Az erőmű az átalakított gázturbina és a korszerűsített kazán tüzelőberendezéseinek köszönhetően kimagaslóan jó emissziós jellemzőkkel üzemel, és a korábbi technológiákhoz képest jóval alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással termeli a villamos energiát valamint a főváros számára a távhőt – ismertette közleményében a társaság.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. Ehhez nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A Green Policy Center kiadta Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentését, ami már öt év adatait (2020-2024) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton. Az alábbi összefoglalóban, a jelentésen belüli nemzetközi rangsorok és Magyarország megítélésére vonatkozó megállapítások lesznek a fókuszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×